Történelem | Középiskola » Luxemburgi Zsigmond

Luxemburgi Zsigmond 1387-1437 Trónra kerülése A) Örökösei N. Lajosnak csak lányai voltak - Mária férje Luxemburgi Zsigmond - Hedvig férje Jagelló Ulászló (Litvánia) B)Trónkövetelők Luxemburgi Zsigmond: IV. Károly német-római császár másodszülött fia volt, több nyelven beszélt Prágában nevelkedett, Brandenburg grófja Az özvegy királyné akarta a hatalmat, Garai Miklós segítségével, de Máriával elrabolták és meggyilkolták. Anjou Kis Károly : Nápolyi délvidéki urak, és a megyei nemesség támogatta, 1385-ben hívei elkergették Zsigmondot és őt megkoronázták, azonban az özv. királyné és Garai nádor hívei megölték. Ennek hatására lázadás tört ki a délvidéken, és a királynét Garaival együtt meggyilkolták Orleans-i Lajos C)Trónra kerülése 1386-ban a bárók(A Lackfiak vezetésével) ligát alapítottak(önmagukat vallották az ország vezetőinek) Zsigmond segítésére. Felruházták a Magyarország

Védelmezője címmel majd királlyá koronázták Uralkodása A) A „korona ára” Szövetséget kötött a bárókkal a liga segítségéért, honorbirtokokat adományozott örökbirtokként, a királyi birtokok 20%-a maradt meg. Lackfi Istvánt nádorrá kellet választani. Idegen hívei:Cillei Hermann(lányát Borbálát később elveszi),Ozorai Pipo(temesi ispán),Stiborci Stibor(erdélyi vajda) Perényiek Rozgonyiak felemelkednek B) A sárkányos rend -1401-ben elrabolták és Siklós várában fogságban tartották,de kiszabadították. Hatalmát egy új bárói liga (Garai-Cillei liga)segítségével szerzi vissza. Visszakerülve a trónra hálából elveszi Cillei lányát Borbálát Létrohozza a sárkányos rendet melynek célja hogy senki ne tudja, ne akarja elrabolni Zsigmondot. Feladatuk a bárók ellenőrzése Tagjai a hozzá hű bárók, 24 fő Viszonya az egyházzal,nemesekkel,városokkal,katonai változások A) A nemesség -a bárókkal szemben a köznemesi

rétegre támaszkodott, közülük küldötteket hívott a királyi tanácsba -1435-ben jogot kaptak arra ,hogy ne csak a megyei hanem az országos ügyekbe is beleszólhassanak B) Egyház -1404-ben királyi jóváhagyáshoz kötötte a pápai bullák kihirdetését: királyi tetszvényjog (placetum regium) -1414-1417 Konstanzi zsinat -megszűnt az egyházszakadás -Husz Jánost halálraítélték 1407-ben megszerezte az invesztitúra jogát (főkegyúri jogot): a pápa ettől kezdve csak a király által javasolt személynek adományozhatott főpapi méltóságot. -többször megadóztatta az egyházat C) Városok XVI. század elejére tovább nőtt a városok száma és szerepe, Zsigmond jövedelmeinek növelése érdekében meg akarta erősíteni a városok politikai és gazdasági súlyát. 1405-ben meghívja a városok képviselőit az országgyűlésbe -minden királyi város pallosjogot kapott -a városok kereskedőinek nem kellett belső vámot fizetniük, velük szemben nem

volt érvényes Buda árumegállító joga. -fellebviteli bíróságuk a királyi tárnokmester lett (tárnokmesteri bíróság alá helyezi őket) -pártfogolta a városi fejlődést -kiváltságokat adományozott -egységesítette a súly és mértékrendszert(budai mérték az etalon) -vámokkal védte a hanzakersekedőket -kiadta a városi elektrétumot Létrejött a városok szövetsége, a 4. rend -1435-ben városi jogokat újból megerősítette. Külpolitika A) Külföldi tisztségei 1410-1437 között német király,német-római császár 1419-1437 között cseh király B) Balkáni, törökellenes politikája 1.)Kezdetben támadó hadjáratot indít 1396 Nikápoly közelében a törökök ellen európai zsoldos hadsereggel száll szembe sikertelenül. 2.)Innenttől átvált a védekezésre 1402-ben az Ankarai csata(Timur Lenk törökök-tatárok) ideje alatt a magyarok fel tudtak készülni a támadásra: - várak,végvárrendszer kiépítése -telekkatonaság: 14

jobbágytelek után 1 páncélos íjászt kellett kiállítani Erdélyi parasztfelkelés (1437) Jelentős volt a pénzrontás ebben az időben, és az erdélyi terület elnyomottabb, elmaradottabb volt mind gazdaságilag mind társadalmilag.,Erdélyben a nemesek megakadályozták hogy a püspök 3 évig beszedje a tizedet, mert csak a saját javukra kívántak adót szedni. A király által kiküldött intézők beszedték a hátralékot, ami nagy felháborodást váltott ki, és ez felkelésbe torkollott. - vezetője Budai- Nagy Antal volt -Felkelés központjai: Kolozs,Belső-Szolnok,Doboha -Désnél a jobbágyok győzedelmeskedtek Kolozsmonostori egyezmény (1437) -rögzítették a a jobbágyok jogait és kötelezettségeit -10-ed fizetésének mérséklése - földesúri követelések/terhek mértéke - szabad költözés - Bábolna-szabad ülés Kápolnai únió(1437) - magyar,székely előkelők,szász patríciusok(városi polgárság felső része) összefognak a parasztok

és törökök ellen - Erdélyben rendiség