Informatika | Felsőoktatás » Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek

Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása Rendszerinformatikus SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 54 4641 03 Informatikus D) Rendszerinformatikus A szakmai vizsga szóbeli témacsoportjai: I. témacsoport -1- 2003. január 20 Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 1. tétel a) Hálózatok biztonságtechnikája Hálózati biztonsági kérdések 1. Fizikai biztonság: a.) számítógép fizikai lezárása - A számítógép elején vagy hátulján van egy kulccsal elfordítható zár, ez megakadályozza a gép kinyitását, így meggátolja, hogy idegen hardvert téve a gépbe, használjuk azt (ez lehet akár egy floppymeghajtó is). b.) BIOS biztonság - A BIOS a legalacsonyabb szintű szoftver, ami hozzáfér az x86 alapú számítógépek hardveréhez. A LILO és egyéb Linuxos boot programok használják a BIOS-t a rendszer elindításához. A PC-k mindegyike rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy jelszavakat képes rendelni a

rendszer elindításához és a BIOS behívásához. c.) xlock és vlock – Képernyőzároló programok Ha a gépet otthagyjuk, és nem akarjuk, hogy távolról az éppen futó alkalmazásokba nyúljanak, akkor használatosak. Hátránya, hogy ha a gépet újra indítják, akkor minden program, többek közt a képernyőzároló is befejezi futását. d.) Környezeti behatások – A hálózaton lévő, vagy hálózatot menedzselő Server számítógépeket óvni kell a fizikai behatásoktól. (víz, tűz, napsütés, túlzott hideg, túlzott meleg, por, füst, statikus elektromosság) 2. Helyi biztonság: a.) Új felhasználók létrehozásakor csak a szükséges privilégiumokat adjuk meg Ha lehetséges, akkor korlátozzuk, hogy mikor használhatják a számítógépet, ellenőrizzük a bejelentkezéseiket, és hogy mennyi időt töltöttek a számítógépen. b.) Nagyon fontos, hogy a rendszer fájljait nem kell tudnia minden felhasználónak olvasni, végrehajtani; írni pedig

különösen nem! c.) Ha lehetséges egy szolgáltatást korlátozni, akkor a lehető legtöbb korlátozást használjuk is ki. d.) Rendszer naplózása Ebből az állományból kideríthetőek az esetleges problémák okai. e.) Mindennapos mentés, mentések tárolásának megfelelő, biztonságos környezeti kritériumai. f.) Mentési és áram-kimaradási folyamatok kezelésének automatizálása 3. Hozzáférési jogosultságok: A fájlokhoz tartozó hozzáférési jogosultságok meghatározzák, hogy melyik felhasználó melyik fájlon hajthat végre műveletet, és még a műveletet is meghatározza. A hálózaton lévő állományok hozzáférési jogosultságait maximális biztonsági elvárások szerint kell kiosztani. 4. Hálózati jelszavak kezelése: A felhasználók jelszavainak minimum 5 karakterből kell, hogy álljanak. A biztonságos, ha betű és szám is van benne. Ezen kívül automatizálni érdemes időzített jelszóváltási folyamatokat, melyek meghatározott

időnként új jelszót követelnek a bejelentkező felhasználótól. 5. Vírusvédelem: Érdemes kliens oldali egységes vírusvédelmi rendszert kialakítani, mely mindig a legfrissebb vírusadatbázist tartalmazzák. 6. WWW-től való védelem: Belső lokális hálózat elzárása a külső Internettel-elérintkező hálózattól. Szoftveres vagy fizikai eszköz által biztosított tűzfalas védelem. Csomagszűrés, portok tiltása, levelező-szerver védelme, tcp/ip átirányítása. -2- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Titkosítási algoritmusok 1. Adattitkosítási szabvány (DES) A mai eljárások a helyettesítés és felcserélés kombinációi, de a hangsúly a bonyolultabb algoritmusok felé tevődött át. USA kormány 1977-ben elfogadott DES szabványa is ilyen 56 bites kulcs parametrizálja, 64 bites blokkokat titkosít 64 bites blokkokká. Ez valójában egy egyábécés rejtjelzés, amely 64 bites jeleket (kb nyolc

betűs töredékeket) használ. Nyílt kulcsú titkosítás: Algoritmus mely egyik része az adat küldőjénél a másik a fogadónál van. Nagy prímszámok használatával bonyolítódik le kódolás, dekódolás. Az adatforgalom itt egyirányú Olyan E titkosítási és olyan D megfejtési algoritmust használ, amelyekkel D kikövetkeztetése gyakorlatilag akkor is lehetetlen, ha teljes leírása hozzáférhető. Követelményei: 1. D(E(x))=x Visszakódolás Visszaadja az eredeti kódot 2. Visszaadása lehetetlen a fent említettek miatt E-t nem lehet választott nyílt szöveggel megfejteni. Ha két algoritmust csinálok, az elsővel a kódokat tudom visszafejteni, a másodikat közszemlére teszem, hogy tudjanak adatot küldeni. Nyilvános: Nyilvános kulcstárba helyezzük el, ahonnan bármely felhasználó kiolvashatja, annak a felhasználónak a nyilvános kulcsát, akinek rejtett üzenetet kíván küldeni. Csak olvasni lehet, és minden manipulációtól védeni. Zárt

kulcsú titkosítás b.) Alapfogalmak, alapismeretek Az információs technológia alapjai A számítógép alkotórészei - Az operációs rendszer fogalma és a számítógépes program funkciója A tárolás és a memória fogalmai - A tárolt adatok alapegységei - Bit, byte, rekord, fájl közti kapcsolat - Egy rendszer fejlesztésének lépései - Elemzés, programozás, alkalmazás - A grafikus alapú felhasználói felület/interface - A multimédiával kapcsolatos fogalmak. A számítógépek alkalmazási területei A számítógép jelentősége, szaporodó felhasználási területei, alkalmazásával megnyíló lehetőségek - Az üzleti világban alkalmazott rendszertípusok - Az iparban alkalmazott rendszertípusok - Az oktatásban alkalmazott rendszertípusok - A háztartásban alkalmazott rendszertípusok - A mindennapi életben előforduló rendszertípusok - A rendszerszoftverek és az alkalmazási szoftverek közti különbség. Információ és adat fogalma

Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. Az információ jól körülhatárolható, egymással kölcsönhatásban lévő adatok csoportja. Adatnak nevezünk minden információt, amely a környezetünkben van és meghatározott tulajdonságokkal, és kapcsolatokkal rendelkezik. A számítástechnikában, kettős értelemben használják: a számítógépes állományok meghatározott részét nevezik adatnak (mindent, ami nem program). Szokásos azt is mondani, hogy minden adat, amit a számítógépek feldolgoznak A másik értelmezés szerint az adat mindaz, amivel a számítógépek a kommunikációjuk során foglalkoznak. Ezek szerint két fajtája létezik: kimenő és bemenő adat. -3-

Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása Információ feldolgozás folyamata Strukturált adatgyűjtés Adatok csoportokba szervezése Adatcsoportok elkülönítése Információs halmazok kinyerése -4- 2003. január 20 Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 2. tétel a) Hálózatok biztonságtechnikája Illetékesség vizsgálat Az illetékességi vizsgálat egy működő több felhasználós rendszer biztonsági védelmének érdekében használatos. A folyamat során meg kell határozni a rendszerbe belépő felhasználók jogosultságait a rendszerben felvett szerepük, munkájuk függvényében. Az illetékességi vizsgálat egy rendszerben több helyen is meg szokott történni. Általában a rendszerbe való belépéskor egy alapvető jelszó, illetve felhasználónév ellenőrzés történik, aztán a rendszer alkalmazásainak többi területén, bizonyos a rendszer által végrehajtott feladatok végrehajtási

jogosultságaiban is vérehajtódik. Digitális aláírások Az elektronikus aláírás olyan a dokumentumhoz csatolt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából, és az aláíró kizárólagos tulajdonában lévő egyed i kulcsból (ez is digitális kód) bonyolult matematikai eljárásból áll elő. Az érvényes aláírás a fogadó fél számára garancia a külső személyre nézve és arra, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott. A digitális aláírást az elektronikus aláírás törvény szabályozza. Biztosítja az elektronikus aláírás lehetőségét Meghatározza az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának szabályait Szabályozza a szolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági felügyeleti tevékenységeket. PKI: A PKI a nyilvános kulcsú, nyílt hálózatokon napjainkban alkalmazott elektronikus aláírási rendszer. Lényege, hogy az elektronikus aláírási funkciót, két egymást – matematikailag –

kiegészítő kulccsal egy úgynevezett aszimmetrikus kulcs-párral valósítja meg. Az összetartozó kulcsok egyikével kódolt elektronikus adatsort csak a másik hozzátartozó kulccsal lehet dekódolni. A felhasználó kizárólagos tulajdonában lévő úgynevezett magánkulcs az elektronikus adat kódolására való. Az ehhez tartozó nyilvános kulcs az aláírás hitelesítésére, ellenőrzésére (dekódolására) használatos. A nyilvános kulcsot egy hitelesítő szervezet által hitelesített, és nyilvánosságra hozott tanúsítvány tartalmazza, ezáltal a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának, vagyis az üzenet küldőjének azonosítása a tanúsítvány alapján lehetséges. Digitális aláírási típusok: Egyszerű elektronikus aláírás: Idetartozik mindenfajta, akár a technológiai biztonságot nélkülöző eljárás. (pl: egy elektronikus szöveg végén odaírt signo, vagy név) Fokozott biztonságú aláírás: Olyan elektronikus

aláírás mely az aláíróra és az aláírandó dokumentuma egyaránt jellemző elektronikus adatsor. Minősített elektronikus aláírás: Olyan fokozott biztonságú aláírás, amely biztonságos aláíró alkalmazással készült, s melynek hitelesítésének céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. Ezek teljes bizonyítóerejű magániratoknak minősülnek. -5- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 b.) Adatok tárolása Bit és byte fogalma A bit az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy) Amiért a számítógépek pontosan tudnak működni, az annak köszönhető, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethető

egymástól. Összetettebb információ ábrázolására a bitekből nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte A byte angol szó, az információ nagyobb egységét, belőle 8 bitet jelöl. Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet is. Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása 1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte = 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB). Az adattárolás mértékegységei - bit (0 vagy 1) - byte (8 bit) - kilobyte (1024 byte) - megabyte (1024 kilobyte) - gigabyte (1024 megabyte) Karakterábrázolás, karakterkód, kódrendszerek Ahhoz, hogy a számítógépek kettes számrendszerben tudják kódolni az adatokat, ki kellett találni egy kódrendszert. Így született meg az ASCII, amely egy 7 bites kódrendszer, tehát maximum 128 különböző jelet tárolhat Az ASCII az angol ábécé minden

betűjéhez, számjegyéhez, írásjeléhez egy-egy 7 bites számot (egy hétjegyű, kettes számrendszerbeli számot) rendel hozzá. Az ékezetes karaktereket nem tartalmazza, ezért használata nyelvileg korlátozott, viszont minden számítógép megérti. Az EBCDIC egy olyan nyolcbites kódkészlet, amely szöveg, grafika, és vezérlőkarakterek ábrázolását teszi lehetővé a számítógépeken. A kódrendszert főleg az IBM nagyszámítógépei alkalmazzák. Az ARPANET fejlesztői számára az ASCII és az EBCDIC közötti inkompatibilitás volt az első kihívás, amit a hálózatkapcsolás (internetworking) felvetett. A kódtábla funkciója, fogalma A kódolás olyan eljárás, amelynek során a kiindulási adatokat más formátumúvá alakítják át. Ehhez természetesen szükség van egy kódrendszerre, illetve a konkrét kódolási eljárás lépéseire. A kódolásra azért lehet szükség, mert a különböző informatikai rendszerek különbözőképpen

értelmezik az információt. A kódolt információból aztán a dekódoló eljárások segítségével kapjuk meg az eredeti adatokat. A kódtábla tartalmazza a betűk kettes számrendszerben megfelelő számait. Amikor szöveges állományt készítünk, akkor a számítógép az ASCII karaktereket az ASCII kódtáblából veszi ki a leütött karakter kettes számrendszerbeli megfelelője szerint. -6- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 3. tétel a.) Az FTP (File Transfer Protocoll) által nyújtott szolgáltatások Bejelentkezés az FTP-re szerverre, bejelentkezési módok Anonymus bejelentkezés: A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anonim FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az Anonymus bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. Általánosan igaz, hogy minden egyes

felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. Rejtett bejelentkezés: Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. FTP parancsok UNIX alatt: bin bináris üzemmód nem szöveges állományok átküldéséhez get file-név file letöltése a PC-re put file-név file feltöltése a host-ra quit kilépés ls -la kilistázza az aktuális könyvtárat pwd megadja, hogy éppen melyik könyvtárban vagyunk cd könyvtárnév alkönyvtárba való átlépés cd. visszalépés a magasabb szintû könyvtárba mkdir könyvtárnév új könyvtár létrehozása rmdir könyvtárnév üres könyvtár törlése cp honnan hova file-ok másolása rm file-név file-ok törlése ico file-név file-ok szerkesztése ps futó processek listája who bejelentkezett felhasználók listája finger név felhasználók keresése név szerint logout vagy exit kijelentkezés

b.) Számítógépek alapvető egységei Számítógép felépítése: Számítógép: Ebben találhatók meg a feladatok elvégzésére alkalmas elektronikus eszközök, háttértárolók, memória, alaplap, processzor, információszállító bus-ok, tápegység, kábelek, ventillátorok. Monitor: adatmegjelenítő eszköz, párbeszédes egységnek is hívják. Különböző típusai például a képmegjelenítés módjában, a felbontásban, a képpont méretében (pixel), a megjeleníthető színek számában térnek el. Billentyűzet: A számítógépbe való adatbevitelért, parancskiadásért felelős eszköz. A számítógép figyeli a billentyűleütéseket és egy belső karaktertáblázat alapján, alakítja át tetszőlegesen a leütött billentyűk kódjait. Processzor, alaplap, bus-rendszer, memória: Processzor: a számítógép vezérlő és a művelet-végrehajtó egységének közös neve. Fő jellemzője a belső és külső adatbitek száma, a működtető órajel

frekvenciája. -7- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Alaplap: a számítógép egységeit fizikailag összekötő integrált áramköri lap. Helyet ad a processzor, a memóriák, az illesztőkártyák számára. Bus rendszer: Az alaplap, és az alaplapon lévő perifériák közti adatátviteli eszközök összessége. Memória: A számítógépek legfontosabb erőforrása a processzor mellett a memória. Itt található a végrehajtás alatt levő program, és a feldolgozásra használt adat is. Típusai: RAM (Random Access Memory) tároló mely írható és olvasható, azaz általános tárolási célra használható. DRAM (Dynamic Random Access Memory) tároló mely szintén írható és olvasható. Alacsony teljesítményű és hamar elveszti a tartalmát (ezt ciklikus frissítéssel késleltetni lehet). SRAM (Static Random Access Memory) tároló mely írható és olvasható jelleggel bír. Nem igényel állandó adatfelújítást,

és magasabb működési sebességű, mint a dinamikus változata. ROM (Read Only Memory) tároló mely csak olvasható, azaz a felhasználó nem tudja közvetlenül módosítani. Egyszer írható csak, mely általában a gyártás során zajlik le PROM (Programmable Read Only Memory) tároló mely a felhasználó által egyszer tölthető fel. EPROM (Erasable Programmable Read Only Memory) tároló mely a felhasználó által egyszer törölhető illetve tölthető fel. EEPROM (Electrical Erasable Programmable Read Only Memory) tároló, mely a felhasználó által többször törölhető és tölthető fel. 4. tétel a.) Az Interneten keresztüli információ-hozzáférés eszközei Kereső szerverek szolgáltatásai, keresési módszerek: Keresőgépek az adatbázisaikban tárolt információkat (elsősorban a weboldalak címeit, kulcsszavait, leírásait indexelik és egy keresés elindításakor ezeket az indexelt állományokat, nézik végig. A keresőgép csak saját helyi

adatbázisában keres. A keresőgép többféle programot (robotot) működtet egyszerre. A legnagyobb keresőkhöz naponta több tízezer regisztráció (oldal-felvételi kérelem) érkezik. A regisztrálandó oldalak meglétét egy program ellenőrzi, és elkezdi az oldal adatainak letöltését saját szerverére. A különböző keresőgépek különböző típusú adatokat töltenek le. Általában mindannyian letöltik az oldal címét, valamint az úgynevezett meta-tagekben lévő információkkal (kulcsszavak, leírás, besorolás). Ugyancsak letöltik az oldal szövegét, vagy legalábbis annak nagy részét. Egyes keresőgépeken egy másik program is működik, ez megadott időközönként végighalad a regisztrált weboldalakon, ellenőrzi meglétét, és az oldalakon lévő további hivatkozásokat összeveti a saját adatbázisával. Ha olyan weboldalra talál hivatkozást, amelyik még nincs regisztrálva, azt is regisztrálja. Alapvetően kétféle keresési

módszerrel próbálkozhat a felhasználó, katalógus-rendszerű kereséssel és szókereséssel: Katalógus-rendszerű keresés esetén linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra) A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további al-témakörök linkjei. Szókeresés esetén egy rubrikába kell beírni azokat a szavakat, amiket tartalmazhat egy olyan weboldal, mint amire kíváncsi a felhasználó. Lehet egyetlen szót is megadni a keresésnél, de minél

pontosabban határozza meg a keresési feltételeket, annál pontosabb és kevesebb eredményt kap. Fontos a keresési eredmények számának csökkentése, mivel a legtöbb keresés eredményeképpen sok ezer, adott esetben akár több százezer linket is ajánlhat a keresőgép. A keresést a rubrika melletti startgombbal lehet elindítani a szóbeírás után. -8- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 FTP keresők: Az FTP keresők a kereső szerverek alapján működnek, de a paraméterek kulcsszavak helyett FTP szervereket keresnek. A kereső szerver az FTP szerver információs adatbázisba vételekor tárolja, hogy a cím FTP cím-e. b.) Perifériák Perifériák csoportosítása: Háttértárolók: a.) Mágneses elven működő háttértárolók (floppy, dat) b.) Digitális elven működő adattárolók (winchester, cd, dvd) Alaplapra csatlakozó belső vezérlő eszközök: a.) Videokártyák b.) Hangkártyák c.) Tuner-kártyák d.)

Hálózati kártyák e.) Külső perifériák: a.) Monitorok b.) Egerek c.) Nyomtatók d.) Szkenner Monitorok: a.) Képcsöves monitorok b.) Folyadékkristályos (LCD) monitorok Nyomtatók: a.) Mátrixnyomtatók b.) Tintasugaras nyomtatók c.) Lézernyomtatók d.) Szublimációs nyomtatók Billentyűzet, égér: a.) Szabványos 105 gombos billentyűzetek b.) Eltérő billentyűzetek c.) Szabványos görgős egerek d.) Rádiós, vagy infrás egerek Egyéb perifériák: - Szkennerek, plotterek, midibillentyűzetek, videó átalakítók, stb. -9- Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 5. tétel a.) Adatvédelem törvényi szabályozása Az adatvédelmi törvény: Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. A törvény szerint személyes adatot kezelni csak az érintett hozzájárulása vagy törvényi (ill. törvényi felhatalmazás esetén önkormányzati rendeletbe foglalt) felhatalmazás

alapján lehet. Az adatvédelmi törvény szerint csak a meghatározott célhoz elengedhetetlen, annak elérésére alkalmas adat kezelhető, a cél megvalósításához szükséges mértékben és ideig. Számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) Jogosultságkezelés: A rendszert használó felhasználó személyek adathozzáférési jogosultságainak definiálása. Rendszeradminisztrátorok kijelölése: A működő rendszer felügyeleti, és ellenőrzési tevékenységéért felelős hozzáértő személyek kijelölése. Külső adatvédelem: Internetes, illetve külső hálózatról való elérés szoftveres védelme, rendszerben történt műveletek folyamatos naplózása. Vírusvédelmi alkalmazás: Vírusvédelmi alkalmazás használata a számítógépes rendszerrel kapcsolatban álló munkaállomásokkal. Adatok titkosítása: Feldolgozott adatok titkosítása, megfelelő titkosító, kódoló alkalmazások

használatával. Rendszervédelem: A rendszerhez illegálisan hozzáférő személyek tiltása, jelszavas védelem. Szünetmentes egység üzemeltetése: Áram megszakadásakor ideiglenes áramot nyújtó egység használata. Hardver és szoftver védelmi eszközök: - Vírusellenőrző, kereső, és törlő programok. Szerverek védelme: tűzfal Számítógépek fizikai védelme: a.) Por, nedvesség, meleg, hidegtől való védelem Ismeretlen programok installálásának tiltása. Licens-el nem rendelkező alkalmazások telepítésének tiltása. Hálózatok adatvédelme: - Fizikai védelem Helyi védelem Felhasználó, felhasználócsoportok kezelése Adminisztrátorok, rendszergazdák kijelölése Víruskezelés Telepítési jogok kezelése Külső hálózattól való szoftveres, vagy hardveres védelem b.) Háttértárolók Mágneses elvű háttértárolók: Mágnesszalag (DAT, TAPE, VIDEO TAPE): - Mágnesszalagon digitális eljárással rögzített adastok - 1. 44Mb

méret, 3 5 inc-es Floppy: - 10 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása - 2003. január 20 létezik egyoldalas, kétoldalas egyszerű sűrítéses, dupla sűrítéses írható, olvasható Merevlemez: - Mérete változó Sebessége változó (5000-7200 fordulatszám percenként) Írható, olvasható - a mágneslemezhez hasonlóan működő eszköz, de csak saját szoftverével képes működni. Zip Drive: Optikai elvű háttértárolók: CD-ROM: - 550-800Mb közötti kapacitás egyszer írható, és többször írható típusok 6. tétel a.) Böngészőprogramok WWW által nyújtott szolgáltatások: - hírek, információk, újdonságok szakmai, állami, törvényszabályozási írások on-line vásárlás, on-line eladás rendszerek Web-s elérése széleskörű adattár minden területen e-mail Web címek szerkezete, névszolgáltatás: Ahhoz, hogy az Interneten saját címünk lehessen, ahhoz egy névszolgáltató cégnél vásárolnunk kell

egy Domain nevet. Ez a szolgáltató törvényes, jogilag tiszta úton, elismert szolgáltató, mely saját nevet biztosít nekünk az Interneten Web oldalunk részére. Ez az Internet cím három részből áll: - HTTP (Hyper Text Transfer Protocoll): megadja, hogy az elérni kívánt Web oldal milyen protokollt használ. (van SHTTP is, ez a rejtett adatátvitelt teszi lehetővé) Domain: A szolgáltató által kiadott IP cím névvé feloldva. Az országot jelölő rövidítés (hu, de) - 11 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Böngésző konfigurációs beállítás: - Böngésző megjelenésének beállításai (szín, betűk, böngésző által használt nyelvek) Böngésző által használt segédalkalmazások beállítása Az oldalak letöltési helyének beállításai (hova, minimum és maximum letölthető oldal) Letöltött oldalak tárolásának ideje HTML szerkesztő, levelező program beállítása Adatvédelmi és

biztonsági beállítások (oldalak korlátozása, oldalakon megtörténhető műveletek, oldalakon futható alkalmazások engedélyezése) Kapcsolat nélküli munka beállításai Biztonsági szint szabályozása b.) A szoftverek jellemzői A szoftver fogalma csoportosítása: Szoftver: A számítógépben lévő hardvereket működtető programok. Adatfeldolgozás, adatszűrés, számolási műveletek, grafikai megvalósítások, tervezői megvalósítások céljából létrejövő alkalmazások. Csoportosításuk: Rendszerszoftver - olyan programcsomagok, melyek a számítógéprendszer hardvererőforrásaihoz való hozzáférést, a számítógép szoftveres karbantartását, monitorozását valamint új szoftverek fejlesztését teszik lehetővé Operációs rendszer - az a programcsomag, mely vezérli a központi számolóegység működését, vezérli az alap INPUT/OUTPUT műveleteket és biztosítja a számítógép erőforrásaihoz való hozzáférést a felhasználó

számára egy alap felhasználói felületen keresztül. Felhasználói szoftver - a felhasználók általános illetve speciális adatfeldolgozási, kommunikációs stb. igényeit kielégítő programcsomagok Szoftverhasználati szabályozás: License number: ez a kódszám azonosítja az egyedi terméket, megléte nélkül a program nem aktivizálható. Szoftverek használati csoportosítása: -Shareware programok: meghatározott ideig, korlátozott művelet-végrehajtással használható programok, melyeket a határidő lejárta után meg kell vásárolni, és a az ellenérték megfizetésével hozzájuthatunk a művelet-végrehajtás korlátozásmentes verzióhoz. -Freeware programok: Ingyenesen használható programok. 7. tétel a.) Nyilvános hálózatok Nyilvános hálózatok szolgáltatásai: - Hordozó szolgáltatás: Végberendezés nélküli és alkalmazás nélküli elektronikus információátvitelt jelent. Távszolgáltatás: A távszolgáltatás a hálózati

végberendezés által megvalósított műszaki alkalmazást is magában foglalja. A műszaki alkalmazás más alkalmazásokkal együttműködve, illetve más alkalmazásokat támogatva működik. Nyilvános hálózatok felépítése, elemei: Végberendezések: Adatok továbbítása, fogadása, hibák kijavítása, csomagkezelés megvalósítása, torlódási hibák ellenőrzése, kijavítása. Csomópontok: Adatok fogadása, ellenőrzése, továbbítása útvonal-adatbázisok alapján. Bizonyos hibakezelési algoritmusok futtatása. - 12 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Internet alapvető szolgáltatásai, protokolljai: - hírek, információk, újdonságok szakmai, állami, törvényszabályozási írások on-line vásárlás, on-line eladás rendszerek Web-s elérése széleskörű adattár minden területen e-mail HTTP: A HTTP (HyperText Transfer Protocol) a Web eredendő protokollja. A kiszolgálók és a böngészők a HTTP

protokollt használják arra, hogy Web-dokumentumokat küldjenek az Interneten keresztül. A HTTP továbbá megtartja a multimédiás fájlok integritását A HTTP továbbítja a képeket, grafikákat, videó- és audioklipeket, a hiperhivatkozások szövegét és más adatokat a Weben. FTP: Az egymással összekapcsolt Internet gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokoll, amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anonim FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az Anonymus

bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhető állományai között tallózhatunk. Általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. b.) Operációs rendszerek Operációs rendszer: Programok végrehajtását irányító szoftver, amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például erőforrás-kezelés, ütemezés, adatkezelés. Megléte a gép működtetéséhez feltétlenül szükséges Operációs rendszerek csoportosítása: - Grafikus felületű operációs rendszerek, szöveges felületű operációs rendszerek (Windows, Dos) 16bit-es operációs rendszerek, 32bit-es operációs rendszerek (Windows 2000, Windows 3. 0) Több felhasználós operációs rendszerek, egy felhasználós operációs rendszerek (Windows 2000, Dos) Beépített Kernnel-el működő, frissíthető Kernnel-el működő operációs rendszerek (Windows, Linux) Operációs rendszerek fontosabb

részei, feladatai: - Kernel: Az operációs rendszermag, mely globálisan felügyeli az egész operációs rendszert, működteti az operációs rendszer szolgáltatásait. Parancsértelmező: Az operációs rendszer azon része, mely a kapott parancsokat lefordítja a számítógép számára. Grafikai interface (user interface): A grafikus ablakmegjelenítést működtető alkalmazások összessége. Perifériákkal kommunikáló interface: Hardverek kezelése, olvasás, írás - 13 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 8. tétel a.) Rendszeradminisztrátori ismeretek Rendszermenedzsment feladatai: - Hardverbeszerzés leírása Operációs rendszerek telepítése Hálózati rendszerek telepítése, konfigurálása Felhasználói csoportok, felhasználók létrehozása Jogosultságkezelés a hálózaton, és a működő rendszerekben Vírusvédelem megoldása Konfigurációmenedzsment feladatai: - Szerverek telepítése

konfigurálása Levelezés telepítése, konfigurálása Tűzfal, más biztonsági megoldások konfigurálása Hálózati alkalmazások optimalizálása, karbantartása b.) Operációs rendszer parancsai Könyvtárak és állományok, állománytípusok: - Rendszerkönyvtárak Semleges könyvtárak Szöveges állományok Rendszerállományok Futatható állományok Konfigurációs állományok 9. tétel a.) Rendszeradminisztrátori ismeretek Rendszer monitorozása: Egy rendszer működését általában az operációs rendszer által biztosított programcsomag, vagy egyéb programok, által lehet figyelemmel kísérni. Ezek a programok adatokat gyűjtenek a hardver, illetve szoftveres egységekről, és statisztikákat készítve mutatják ki, hogy a rendszer milyen százalékban működik megfelelően. Ezek az adatgyűjtő programok egyes időközönként aktiválják magukat, és ezeket az aktivizációs időket általában paraméterezhetjük. Általában ezeket figyelik: a

központi egység (CPU) kihasználtságának mértéke, a B/K alrendszer kihasználtságának mértéke, a virtuális memória kihasználtságának mértéke. az összes felhasznált CPU idő, a fizikai B/K műveleteknek összes száma, az összesített lapozási arány (paging rate), az összesített fizikai lapozási arány (swapping rate), az átlagos memória kihasználtság. - 14 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Naplózás: Általában érdemes a rendszermonitorozó programok által gyűjtött információkat naplózni akésőbbi hibák elkerülése végett. Naplózási adatok: Rendszerbe lépés/elhagyás, Futtatott program (job) befejeződése, Program befejeződése, Folyamat befejeződése. Futtatott program/taszk/folyamat (processz) azonosítója (neve), Összes felhasznált CPU idő, Lapozási (paging) arány, Lekötött/törölt merevlemezes terület nagysága. 11. Tétel a.) Információs hálózatok Kommunikáció

eszközei, hálózatok felépítése, eszközök: A számítógépes kommunikáció alapeleme a kommunikációs csatorna két végén lévő két eszköz, melyek közül egyik az adó, mely kommunikációt létesít egy távolban lévő kommunikációs csatorna másik végén lévő vevő egységgel. Az eszközök egymás függvényében működnek, míg az adó feladata az ember vagy valamely alkalmazás üzenetének átalakítása bináris nyelvre, addig a vevőnek az alkalmazás vagy ember számára kell érthető módon átalakítani a jeleket. Eszközök: Modem: A modem szó a modulátor és a demodulátor szavak kezdetének összevonásából jött létre. A modem lényegében egy olyan szerkezet, amelyet számítógépekhez csatlakoztatnak, hogy azok a telefonvonalakon keresztül is tudjanak egymással kommunikálni. A modem a számítógép digitális jeleit átalakítja a telefonvonalon továbbítható analóg jelekké (modulátor funkció), majd a vevő oldalon az analóg

jelekből visszaállítja az eredeti digitális jeleket. (demodulátor funkció) Router: Olyan hálózati berendezés, amely két hálózatot köt össze a hálózati réteg szintjén. A legáltalánosabb esetben útvonal-választó minden olyan berendezés, amely arról dönt, hogy a hálózati forgalom mely utakat vegyen igénybe. Ezért nevezik forgalomirányítónak is Hálózati kábelek: Két számítógép közvetlen fizikai összeköttetésének az eszköze. A használt kábelek típusa jelentősen befolyásolja a hálózat adatátviteli sebességét. A kiválasztást körültekintően kell elvégezni, mivel kábelcsere esetén gyakorlatilag az egész hálózat újraépítését kockáztatjuk! Híd: Olyan eszköz (általában egy számítógép), amely két vagy több hálózatot köt össze, és csomagokat továbbít közöttük. A hidak általában a két hálózatot az adatkapcsolati réteg szintjén kapcsolják össze. A jelismétlőkkel ellentétben a hidak intelligens

eszközök Ismétlők: Nagyobb hálózatokon találhatóak, olyan eszközök, melyek a munkaállomásoktól érkező jeleket fogadják, felerősítik ezeket, és a cél felé adják tovább őket. - 15 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Átjárók: Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra

felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. Felépítés: - Logikai szinten legalul a hálózati rétegek vannak, melyek az OSI szabvány szerint működnek. Ez hét réteget definiál, melyek az adatok rétegek közti cseréjét teszik lehetővé. A logikai szint felett a hardveres elemek találhatóak. Kliens szinten a számítógép elemei, hálózat szinten csomagok küldését, fogadását irányító eszközök, jelkezelő eszközök, útvonalválasztó eszközök, hiba-megelőzési, és hiba-javítási eszközök. A hálózatot összekötő kábelek, stb Legfelső szinten a szoftverek vannak, melyek a kommunikációt lehetővé teszik, átalakítják az adatokat, értelmezik őket, és parancsokat adnak ki, illetve hajtanak végre. 17. Tétel a.) WWW szolgáltatások WWW szerver: html-dokumentumok kiszolgálása (adott könyvtárból) felhasználók honlapjainak

kiszolgálása SSI (Server Side Include) NetBasic scriptek futtatása Perl5 script futtatása CGI-scriptek futtatása képes több különböző IP-címmel, több különböző porton, több különböző hostnévvel más és más tartalmat mutatni helyi kereső működtethető WWW szerver telepítése: Konfiguráljuk a TCP/IP-t! Válasszuk ki, hogy hova installáljuk a Webszervert! Szerencsés azt egy külön, másra nem használt köteten elhelyezni. WWW szerver konfigurálása: - Virtuális szerverek létrehozása Alias nevek csatolása IP címekhez Alap dokumentumok könyvtár definiálása Honlapok elhelyezésének helyei Felhasználók kezelése, jelszó és user nevek kiosztása Könyvtárak elérési, hozzáférési jogai A szerver által használt IP címek beállításai Proxy szerver telepítése és konfigurálása: Alkalmazásszerver, mely elrejti a belső lokális hálózatot az Internettől, és így gyorsabb lesz a belső hálózat adatforgalom, ezen kívül

biztonságosabb lesz az Internetes kapcsolat. Telepítés: A telepítéshez olyan gép kell, amelynek 2 hálózati csatolója, vagy 1 hálózati csatolója és legalább 1 modemje van. A Proxy Server az Internet Information Server kiegészítéseként használható, ezért a számítógépen, amire telepíteni szeretnénk, ennek már fent kell lennie. A telepítés feltétele még, hogy a számítógép ne működjön útválasztóként (TCP/IP-ben az Enable IP Forwarding ki legyen kapcsolva. Ha a telepítés feltételei teljesülnek, akkor a célkönyvtár megadása után a telepítés beállításait kell megadnunk (pl. milyen kliens programokat szeretnénk) Itt kell megadni a Cache helyét és maximális méretét is. Ezután a LAT-ot (Helyi címek táblázata) tölthetjük ki Ha a belső hálózat egy - 16 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 gépe olyan IP címet ad meg, amelyik ebben a táblában szerepel, akkor a rajta futó kliens

nem kéri az Internethez való csatlakozást, hanem a címzettet a helyi hálózaton keresi (IP cím tartományokat kell megadni). A Proxy szervernek 2 szolgáltatása van: - általános Internet hozzáférést biztosít a kliensek számára a belső hálózat gépein futó WWW böngészőknek nyújt szolgáltatásokat. Konfigurálás: - - Beállítható, hogy a Proxy Serveren működő WWW szerver az Internet felől is elérhető legyen Megnézhető, hogy kik kapcsolódnak a WWW szerverhez. Szerkeszthető a LAT (Helyi címek táblázata). Ki/bekapcsolható a hozzáférési jogok érvényesítése. Beállíthatóak a felhasználói jogok. Módosíthatóak a Cache beállításai (frissítés gyakorisága (csak kérésre, vagy magától), cache mérete, naplózás, az Internet mely gépei érhetőek el (illetve nem érhetőek el) a felhasználók számára). Naplózás beállításai Módosíthatóak a protokollokat (HTTP) Hozzáférési jogokat adhatunk a belső hálózat

felhasználói számára. Megadhatjuk a felhasználók számára elérhető külső számítógépeket. Az automatikus telefonos kapcsolatfelvételt is lehet szabályozni. 18. Tétel a.) Hálózatok biztonsága Tűzfalak funkciója, felépítése: Típusok: - - Csomagszűrő: A csomagszűrők az Internet alapvető protokolljának, a TCP/IP-nek az alapegységein, vagyis a hálózati csomagokon dolgoznak. A feladó és a címzett, esetleg az igénybe vett szolgáltatás szerinti szűrést képesek megvalósítani. Alkalmazásszintű: A proxy elven működő rendszerek egészen más taktikát alkalmaznak: nem a hálózati csomagok, a packetek szintjén működnek, hanem egészében vizsgálják az adatfolyamot, és annak tartalmától függően képesek, a mehet/nem mehet döntés meghozatalára. - 17 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Funkciójuk: - - Autentikáció: A tűzfalakon használt autentikáció célja az, hogy bizonyos

szolgáltatások, szerverek, erőforrások használata csak az után legyen lehetséges, hogy személyazonosságunkat igazoltuk. Csomagszűrés: Előre meghatározott paraméterek által a csomagok szűrése a kimeneti és bemeneti csatornákon. Víruskeresés: Egy beépített protokoll, melynek segítségével a bemeneti csatornán a beérkezet csomagokat a víruskezelő szoftverhez adja át a tűzfal. Átjárók felépítése és funkciójuk: Két eltérő távközlő-hálózat illesztésére használt hardver- vagy szoftvermegoldás. A kölcsönös forgalom lebonyolítására feladata lehet adatkódok és forgalmi protokollok átformálása, stb. Üzenetformátum átalakítás A hálózatok különböző üzenetformátumokat, eltérő maximális üzenetméretet, és karakterkódokat alkalmaznak. Az átjáró át tudja alakítani az üzeneteket, az üzenetet fogadó állomás számára. Címátalakítás A hálózatok eltérő címzési struktúrákat alkalmaznak. A hálózati

zsilip képes átalakítani minden üzenethez a rendeltetési hálózat által megkívánt címstruktúrát. Protokollátalakítás Amikor a hálózaton továbbításra előkészítik az üzenetet, minden hálózati réteg hozzáteszi a maga vezérlőinformációit, amit a rendeltetési csomópontban lévő megfelelő réteg arra használ, hogy megállapítsa, milyen protokollokat alkalmaztak, és hogyan kell feldolgozni az üzenetet. A hálózati zsilip képes kicserélni az egyik hálózatból érkező vezérlőinformációit a másik hálózat, hasonló feladat elvégzéséhez szükséges vezérlőinformációjára. Ezen átalakításoknak lehetővé kell tenni a szolgáltatások - például üzenetfelbontás és - visszaállítás, az adatfolyam vezérlés, a hibafelismerés és hibajavítás következetes végzését, amint az üzenet a hálózatokon keresztülhalad. 19. Tétel a.) Számítógépes helyi hálózatok Típusok: LAN: Lokális, kis kiterjedésű hálózat. Egyedi

kábelezéssel készül, működése gyors Egy adott egységen belül (például vállalat) működik. MAN: Városi méretű hálózat, sok esetben üvegkábelezéssel készül. Kiindulópontja a világhálózatokba való belépésnek. WAN: Világméretű hálózat, átviteli eszköze lehet telefonvonal, műhold, mikrohullám, stb. Hardver és szoftver elemei: Hardver: Hálózati kábelek, ismétlők, forgalomirányítók, hálózati kártyák, hidak; Szoftver: Mentési és naplózási alkalmazások, felhasználó kezelő alkalmazások, nyomtatást és levelezést konfiguráló programok, vírusvédelmi programok; - 18 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 20. Tétel FTP szolgáltatások FTP szerver funkciója, telepítése, konfigurálása: Az egymással összekapcsolt Internet gazdagépek között az állományok átvitelét vezérlő protokoll, amelynek működése az úgynevezett ügyfél-kiszolgáló (client-server) modellen alapul. Az

FTP segítségével a távoli gazdagépen a könyvtárak azonosítása, a tartalmuk listázása, a könyvtárak váltása, létrehozása, illetve letörlése is megoldott. Használatával érvényes azonosító és jelszó birtokában egy távoli gépre bejelentkezhetünk, és így bizonyos állományokhoz hozzáférhetünk. A publikus, bármely személy számára hozzáférhető gazdagépekre az anoním FTP használatával is bejelentkezhetünk. A szolgáltatást ilyenkor általában az anonymous bejelentkezési névvel vehetjük igénybe, ekkor a kiszolgáló gép szabadon elérhet állományai között tallózhatunk. Általánosan igaz, hogy minden egyes felhasználó csak a jogai által engedélyezett állományokhoz férhet hozzá. Konfigurálás: - Anonymus és nem Anonymus címek elhelyezése FTP szerver felvétele Host cím megadása (IP cím) Szerver név megadása Adminisztrátor és jelszó megadás Az FTP szerver operációs rendszerének megadása - 19 -

Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása Rendszerinformatikus SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 54 4641 03 Informatikus D) Rendszerinformatikus A szakmai vizsga szóbeli témacsoportjai: II. témacsoport - 20 - 2003. január 20 Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 2. Tétel a.) Matematikai alapismeretek – Halmazok Halmazelmélet alap fogalmai: A halmazt, mint matematikai fogalmat külön nem definiáljuk. Halmaznak tekintjük tetszőleges dolgok összességét. Egy bizonyos halmazt úgy adhatunk meg, hogy megadjuk elemeit: Alaphalmaz (teljes halmaz) Azon elemek összessége, melyeken adott esetben a halmazműveletek értelmezhetőek. Jele általában X Üres halmaz Olyan halmaz, melynek egyetlen eleme sincs. Jele: 0 Egyenlő halmazok Két (vagy több) halmazt akkor mondunk egyenlőnek, ha ugyanazok az elemeik Halmaz és részhalmaza Ha H halmaz minden eleme valamely K halmaznak is eleme, akkor azt mondjuk, hogy H halmaz

részhalmaza K halmaznak. Halmazműveletek: Egyesítés (összeg vagy unió) H = A  B halmaz mindazon elemeket tartalmazza, amelyeket A és B közül legalább az egyik tartalmaz. Az unió asszociatív és kommutatív Metszet (közös rész vagy szorzat) H = A  B halmaz az A és B halmazok közös elemeit tartalmazza. A metszet asszociatív és kommutatív. Különbségképzés H = A - B halmaz A halmaz azon elemeit tartalmazza, melyek nem elemei B-nek. Nem kommutatív és nem is asszociatív, de kifejezhető a többi három halmazművelettel. Komplementerképzés H halmaz komplementere X alaphalmaz azon elemeit tartalmazza, melyek nem elemei H halmaznak (tipográfiai okokból itt nem jelöljük) A De Morgan -féle szabályok a halmazokra is érvényesek. (tipográfiai okokból itt nem adhatóak meg) Rendezett párok Olyan kételemű halmazok, ahol az egyes elemek sorrendje lényeges. Két rendezett pár akkor egyenlő, ha a két pár azonos indexű elemei megegyeznek. Rendezett

párok transzponáltja Rendezett párok elemeinek felcserélésével kapjuk. Valamely rendezett pár akkor egyenlő transzponáltjával, ha elemei egyformák. Rendezett n-esek A rendezett párok N-elemű általánosítása. Direkt szorzat (Descartes szorzat) A és B halmazok direkt szorzatán (jele: A x B) mindazon rendezett pároknak a halmazát értjük, amelyek első elemét A halmazból, második elemét B halmazból vettük. Reláció A x valamilyen kritérium alapján kiválasztott részhalmaza. B halmaz A relációk mindig rendezett n-esek. Biner reláció Olyan rendezett párok, ahol a két elem között kapcsolat valamilyen matematikai vagy logikai kifejezéssel írható le. Jelölése "a R b" - 21 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Halmazok számossága: Véges halmazok Az elemek számával mérhetőek. Végtelen halmazok Nem adható meg az elemek számossága, és nincs ekvivalenciában a természetes számokkal (nem

számlálhatóak) Megszámlálhatóan végtelen halmazok Nem adható meg az elemek számossága, de az egyes elemek a természetes számokkal indexelhetőek. Végtelen számhalmazok  természetes számok halmaza (jele: N) egész számok halmaza (jele: I) racionális számok halmaza (jele: Q) valós számok halmaza (jele: R) b.) Memóriakezelés Memória felosztása, memóriagazdálkodás, HEAP: A legelőször megjelent módszer a particionálás. Ennek lényege abban rejlik, hogy az operációs rendszer felosztja a memóriát és minden futó program, kap egy memóriaterületet (partíciót), amely számára a felhasználható teljes memóriaterületet jelenti. Azaz az operációs rendszer annyi kis "memóriavilág"-ot szimulál, ahány program éppen fut. A memória felosztása lehet statikus vagy dinamikus. A statikus eset lényegesen egyszerűbb, így először vizsgáljuk meg ezt! Fix méretű partíciók módszere Ennél a felosztási módszernél a memóriát fix

darabszámú, egyenlő vagy különböző méretű szeletekre bontják. Minden programnak legalább akkora szeletet kell kapni, hogy beleférjen Egy olyan felosztást mutat a következő ábra, ahol 3 db kis, 2 db közepes és 1 nagyméretű program egyidejű futtatására van lehetőség. Változó méretű partíciók módszere A módszer alapötlete az, hogy a fix partícióknál keletkező (a partícióméret és a tényleges programméret közötti) kihasználatlan memóriát megszüntesse, azaz létesítsünk pontosan akkora partíciót, amekkorára szüksége van egy programnak! Problémát egy dolog okoz, de az jó nagyot. Nevezetesen, amikor egy program kikerül a memóriából, akkor pontosan akkora üres helyet hagy hátra, mint amekkora volt (a kis piszok). Az erre a helyre bekerülő program viszont ennél kisebb lesz, azaz hasonló esettel fogunk szembenézni, mint a fix méretű partíciók esetén. Sőt ez a helyzet rosszabb, mert ott programok mindig ugyanazon a

helyeken (a partíciók kezdőcímein) kezdődtek a memóriában, jelen esetben viszont ez a hely változik (időben). A gyakori programcserék miatt túl sok apró, kihasználatlan memóriadarab (lyuk) keletkezik, ezt a folyamatot a memória felaprózódásának nevezzük. Ennek megszüntetésére való a compaction (összehúzás) névre hallgató eljárás, amely a memória különböző részein levő szabad területeket egy összefüggő területté egyesíti, a program-partíciók ide-oda tologatásával. Ez a folyamat rendkívül időigényes, ezért az operációs rendszer csak abban az esetben folyamodik hozzá, ha már nagyon nagy mértékű a memória felaprózódása. HEAP: Verem típusú adatszerkezet (LIFO típusú), pointeres változók használatára. - 22 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 3. tétel a.) Objektumorientált programozás Fogalmak: Osztály: Objektumok felépítését az osztályok definíciója határozza

meg. Osztályok között a hagyományos értelemben vett öröklődés lehetséges. Ekkor a gyermekosztály az őstől minden attribútumot és metódust örököl. Az alosztályban további komponensek vehetőek fel és a metódusok átírhatóak Objektum: A szoftverobjektum olyan definíció, mely megkísérli teljes mértékben lefedni egy probléma megoldását. Tartalmaz adatokat és algoritmusokat Az "objektum" fogalma nem ismeretlen a programozó számára, hiszen egy objektumként tekinthető egy teljes program is; tartalmaz adatokat és algoritmusokat és egy probléma teljes megoldására törekszik. - A belső adatobjektumok egy programban hozhatjuk létre és csak ezen a programon belül van érvényük. Ilyen objektumok lehetnek literálok, változók és konstansok - A külső adatobjektumok a programunktól függetlenül léteznek, de nem lehet velük közvetlenül dolgozni. Másolatot kell készíteni róluk egy belső objektumba és onnan a megfelelő

módosítások után, kiírhatjuk. Ezek az objektumok az ABAP/4-Dictionary-ban definiált táblákban találhatóak meg, melyek eléréséhez a TABLES utasításra van szükség. - A rendszer által definiált adatobjektumok automatikusan a rendszerben rendelkezésre állnak. Ilyen a SPACE a szóköz, valamint egyes rendszerváltozók, melyek SY- prefixxel kezdődnek. A rendelkezésre álló rendszerváltozók megtekintésére lehetőségünk van az ABAP-editor parancsmezőjében kiadott SHOW SY paranccsal. Néhány ezek közül: SY-UNAME, SY-DATUM, SYUZEIT - A speciális adatobjektumokat a szelekciós képernyők esetén használhatjuk. Tulajdonság: Ez egy "képletes" értelmű fogalom, az objektumokkal kapcsolatban általában egy objektum adatmezőinek és metódusainak összességét jelenti. Metódus: Így hívják az objektumokban leírt, definiált eljárásokat és függvényeket (tehát mind a függvényeknek, mind az eljárásoknak közösen metódus a neve).

Öröklődés: Az objektumok azon tulajdonsága, hogy egy másik objektum adatmezőit és metódusait "veheti át". Ilyenkor a leszármazott objektumtípus adatmezői és metódusai, kiegészül az őstípuséval. Statikus objektum: Olyan objektum, amely csak statikus metódusokkal rendelkezik, azaz amely nem tartalmaz virtuális objektumot. Dinamikus objektum: Az objektum számára memóriaterületet constructorral foglalunk és destruktorral szabadítjuk fel a foglalt területet. Osztály objektum esetén a hagyományos new és dispose memóriakezelő eljárások nem használhatók. Objektumok hierarchiája: Származtatott osztálynak csak egyetlen közvetlen őse lehet. Itt az egyedi osztályok helyett az egymásra épülő osztályok hierarchiája biztosítja az objektumorientált megközelítés előnyeit. - 23 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Polimorfizmus: Egy adott metódus azonosítója közös lehet egy adott

objektumhierarchián belül, ugyanakkor a hierarchia minden egyes objektumában a tevékenységeket végrehajtó metódus implementációja az adott objektumra nézve specifikus lehet (Pl: virtuális metódusok). b.) Adatbázisok szerkezete Adatbázis szerkezeti elemei: Egyed: Egyed minden olyan dolog, objektum, ami minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető. Például: dolgozó, autó, érzelem, személy. Az egyed konkrét dolgok absztrakciója. Egy egyed által képviselt konkrét elemnek halmaza: egyedhalmaz. Egyed helyett gyakran egyedtípust (tábla) mondunk, az egyedtípus egy konkrét értékét előfordulásnak (rekord) nevezzük. A tulajdonság fogalma: Az egyedet tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le. A dolgozó nevű egyed tulajdonságai például: név, besorolási kulcsszám, fizetés, adólevonás, stb. A tulajdonság is absztrakció, konkrét értékekből áll (mezők). A tulajdonság értékeivel egy adott egyed konkrét értékét határozzuk

meg. Amennyiben egy tulajdonság vagy tulajdonságok egy csoportja egyértelműen meghatározza, hogy az egyed melyik értékéről van szó akkor ezeket együtt kulcsnak nevezzük. A tulajdonság helyett gyakran tulajdonságtípust mondunk. A tulajdonság konkrét értékeit a tulajdonságtípus előfordulásainak nevezzük. A kapcsolat fogalma: A kapcsolat objektumok közötti viszonyt fejez ki. Pl: a vevő az egyik egyed, a rendelés a másik, akkor a vevő és a rendelés egyedtípusok között vevő-rendelés kapcsolat van, hiszen a vevő rendelést ad le, minden vevőhöz tartoznak rendelések. A kapcsolat fajtái: Egy-egy típusú kapcsolat (1:1) Egy-több típusú kapcsolat (1:N) Több-több típusú kapcsolat (N:M) Rekord tartalmi jelentése: Egy egyedtípusba sorolt konkrét egyed. Alapvető mezőtípusok: - szöveg: szöveges típusú adatmező szám: bármilyen számot tartalmazó adatmező dátum: dátum és idő értékeket tartalmazó adatmező OLE objektum: egy külső

alkalmazás funkcióinak működtetése az adatbázison belül számláló: egyes adatbázis-kezelőkben található, szekvenciát valósít meg logikai: logikai adattípus, logikai igazat, vagy hamisat valósít meg (0, vagy 1) Memo (feljegyzés): hasonló a szöveges mezőtípushoz csak nagyobb terjedelmű szövegeket tárolhatunk benne - 24 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Adatbázis létrehozási szabályai: 1. Normalizálás: Normalizálásnak nevezzük azt az eljárást, amelynek segítségével az adatok ésszerű csoportosítása formálisan is elvégezhető. Normálformák: 1. Normál forma (Nf): Egy R relációról azt mondjuk, hogy 1 Nf-ban van, ha minden sorában pontosan 1 attribútum érték áll. Az egyed típus egyetlen tulajdonság (mező) típusának függenie kell az azonosítótól. 2. Normál forma: A tulajdonságsorban nem lehet olyan tulajdonság (mező) típus, amely az összetett azonosítónak csak az egyik

részétől függ.(A 2 Nfát csak az összetett azonosító megléte estén vesszük figyelembe!) 3. Normál forma: egyed típus egyetlen tulajdonság (mező) típusa sem függhet más leíró (ami nem kulcs) tulajdonságtípustól. 4. Normál forma: Az összetett azonosító egyik része sem függhet a másiktól, csak az összetett azonosító egészétől.(A Nf teljesüléséhez itt is szükséges az összetett kulcs!) 5. Normál forma: Az összetett azonosító nem okozhat pszeudotranzitív funkcionális függést. Ha egy adatbázis nem teljesíti az 1. Nf-t akkor ez ismétlődő adattételre utal, ha a 2. Nf-t akkor a fent említett funkcionális függőség részleges, és ha a 3. Nf-t sem teljesíti akkor tranzitív a f Függőség Részleges függés: Az E egyedtípus akkor függ részlegesen az A+B összetett azonosítótól, ha C az A vagy B is meghatározza (2 Nf ban van a reláció, ha minden nem kulcs tulajdonsága teljes függéssel függ az azonosítótól). Tranzitív

függés: Az E egyedtípus nem kulcs C tulajdonsága akkor függ tranzitíven az egyed A kulcsától, ha meghatározza az azonosítótól függő B tulajdonság is. (A 3 Nf ban való lét feltétele, hogy a reláció 2Nf típusú legyen, és ne tartalmazzon tranzitív függést). 4. Tétel a.) Adatbázis-kezelés alapjai Adatbázis fogalma, adattárolás formái: Adatbázis: Egy adott alkalmazáshoz tartozó adatok összessége, melyet úgynevezett adatmodellel képezünk le. A szerkezet tartalmazza az adatok típusán túl azok kapcsolatait, és az adatokon végrehajtható műveleteket. Logikai adatmodellre kell visszavezetni Adatbázis típusok: Hierarchikus modell: az adatokat faszerkezetben ábrázolja. Gyökér adatból kiindulva elérhető az összes adat. Hálós modell: a hierarchikus szerkezet továbbfejlesztett változata. Relációs modell: az adatokat egymással kapcsolatban álló táblázatok rendszerében ábrázolja. A legelterjedtebb modellfajta. Objektum orientált

modell: a legújabb fejlesztések ilyen szinten történnek. - 25 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 5. Tétel b.) Magas-szintű programozási nyelv felépítése Pascal programnyelv felépítése: Programfej Globális direktívák Deklarációs rész (unitok, típusok, konstansok, változók) (címkék, eljárások, függvények) Végrehajtási rész (programtörzs) Szintaxis diagramok Adatstruktúrák és adatszerkezetek definiálása: Változó deklarálásánál meg kell adnunk annak típusát. A típus meghatározza a változó által felvehető értéket, a változó által lefoglalt memóriaterületet, valamint az operátorok körét, melyek alkalmazhatók rá. A Turbo Pascal adattípusai a következő nagyobb csoportokba sorolhatók: - egyszerű - karakterlánc - strukturált - mutató - eljárás - objektum Egyszerű típusok: - sorszámozott típusok egészek (byte,shortint,word,integer,logint,comp) logikai karakteres felsorolt

(a programozó által létrehozható) pl. évszak = (tavasz,nyár); résztartomány pl. számjegy = ‘0’’9’; pl. szám = 0.4000; - valós típusok (single,real,double,extended) Strukturált (összetett) típusok: - tömb - rekord - objektum - halmaz pl. betű = set of ‘a’ ‘z’; - állomány típusok Mutató típusok: - típusos mutató - típus nélküli mutató Új típus definiálására a Pascalban külön típusdefiníciós rész szolgál, amely a deklarációs részben található. Ezt a részt a type szó vezeti be Minden deklarációt pontosvessző zár le Egy típusdeklaráció szintaxisa: a típus neve, egyenlőségjel, a típus definíciója. A definíciónak két módja van: a típusnak más, ismert típusokból való felépítése, illetve a hozzárendelhető értékek halmazának definiálása. A nyelvben lévő beépített típusokat nem kell deklarálni Állomány típusok: - szöveges állomány - típusos állomány - típus nélküli állomány - 26 -

Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 6. Tétel a.) Adatbázis lekérdezések Nézettábla, lekérdezés létrehozása, listázás, összegfokozatos listák: Nézettábla: Virtuális vagy nézettáblának azt a táblát nevezzük, amely mögött ténylegesen, fizikailag nem áll adattartalom, mégis adattáblaként kezelhető. Összegfokozatos listák: Olyan összetett lekérdezések végeredményei, melyek végső rendezési formája részletesen mutatja a tételekhez tartozó összegeket, és ezen összegek végösszegét tétel szintre bontva. b.) Állománykezelés Típusos és típusnélküli állományok: Típusos: Összetett típus, fizikailag egy lemezes állomány. Egyforma méretű elemekből (komponensekből) áll. Az elemek számának csak a lemez mérete szab határt A típusos állományból való olvasás illetve az állományba való írás egysége a komponens. Az elemekhez a rendszer sorszámot rendel 0-tól kezdődően. Az

elérés szekvenciálisa (Read, Write) vagy a komponensek sorszáma szerint direkt módon történhet (az állomány mutató mozgatásával). A program mindig egy logikai állományt kezel, melyet hozzá kell rendelnünk egy fizikai állományhoz (Assign), majd használat előtt meg kell nyitnunk. A Rewrite eljárás létrehozza, és megnyitja a logikai fájlhoz rendelt fizikai állomány. Ha a fizikai fájl már létezett, akkor törli annak tartalmát. A Reset eljárással egy már létező állományt nyithatunk meg Ekkor az állománymutató az 0. komponensre áll (Ezért ezt az eljárást használhatjuk egy nyitott állomány elejére való ugrásra is.) Használat után a Close eljárással zárjuk le fájlunkat! Típus nélküli: Általában gyors adatmozgatás vagy ismeretlen állomány esetén használjuk. Hasonló a típusos állományhoz, de az elemeinek nem a típusa, hanem a hossza a lényeges. A komponensek hosszát a fájl megnyitásakor adhatjuk meg (Reset, Rewrite), az

alapértelmezés 128 bájt. Az állomány írható, olvasható, az elérés szekvenciálisan (BlockRead, BlockWrite eljárásokkal) vagy az elemek sorszáma szerint direkt módon történhet. Indexállományok: Az adattárolásnál még mindenképpen meg kell azt is említeni, hogy az adatokhoz fűződő minden más információ is külön-külön állományokban helyezkednek el. Ezek között kiemelt fontosságú az indexállományok szerepe. Az index-állományokban a rekordok kulcsai és pozíciói szerepelnek a kulcs értékei szerint rendezetten. Egy indexállomány egy táblázathoz és egy azonosító kifejezéshez rendelődik. Ugyanahhoz a táblázathoz több indexállomány is képezhető, ahol a kiválasztott azonosító kifejezés tetszőleges, a táblázaton értelmezett kifejezés lehet, függetlenül attól, hogy az a rekordra nézve egyedi, vagy nem egyedi értékeket szolgáltat. - 27 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 7.

Tétel a.) Adatbázis állományműveletei Adatbázis betöltése, megnyitási módok, mentés, biztonsági másolat, adatbázis védelmi szolgáltatások, nyomtatás: Adatbázis betöltése: Az adatbázisokat általában a szerver merevlemezének különálló partíciójában tárolják, nagyobb adatbázisok esetén külön szerverek, illetve alkalmazásszervereket biztosítanak az adatbázisnak. A betöltés úgy történik, hogy az adatbázist futtató alkalmazásszerver meghívja az adatbázist, és megfelelő rendszeradminisztrátori felhasználónév, és jelszó birtokában az adatbázist az előzetesen bekonfigurált paraméterek, által futatja. Megnyitási módok: Az adatbázis megnyitási módjai az adatbázis rendszeradminisztrátorától függenek, aki jogosultságokat oszt ki az adatbázist használó felhasználók körében, és beállítja az adatbázist futási módjait, illetve a futási környezet kritériumait. Mentés és biztonsági másolat: Az adatbázisok

mentését általában erre kijelölt adatmentők végzik, de kisebb szervezetek esetében a rendszergazda feladata, hogy a szervezet és az adatbázis fontosságának szempontjából beütemezze a mentési folyamatokat. Általában erre külön szoftverek léteznek, amelyekben paraméterezni lehet a mentések kritériumait, de gyakran a rendszergazda által írt algoritmusok végzik a mentéseket. A mentések létrehozásakor általában az adatokat egy másik háttértárolóra helyezik, mely nincs közvetlen kapcsolatban egy működő rendszerrel sem, csupán a biztonságos adattárolást valósítja meg. Adatbázis védelmi szolgáltatások: - Adatbázist adminisztráló személyek kijelölése Jogosultságkezelés az adatbázisban Jelszavas védelem Adatok archiválása az adatbázison belül, és az adatbázison kívülre Külső Web-es elérés esetén tűzfalas védelem biztosítása Mentési algoritmusok ütemezése Külön gép biztosítása az adatbázisnak, és az

adatbázist futató alkalmazásnak Log file-ok mentése, naplózás Nyomtatás: Az adatbázis lekérdezései miatt, és egyéb adatok nyomtatása miatt szükségszerű a központi nyomtatást megoldani, mely általában úgy történik, hogy az adatbázist futtató alkalmazásszerver a hálózatban található nyomtatószerverhez fordul, amikor az adatbázisból nyomtatni szeretnének, és ez segít a kívánt dokumentum kinyomtatásában. - 28 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 b.) Adatszerkezetek Fa fogalma, típusai, felépítése, alkalmazása: Fa fogalma: A fa egy adatszerkezetet valósít meg hierarchikus elrendezésben. Lényege, hogy az adatokat egy hierarchikus szerkezetben tárolja, azaz az egyedek alá- és fölérendeltségben állnak egymással. A hierarchikus adatszerkezeteknél az adatelemek között egy-sok jellegű kapcsolat áll fenn. Minden adatelem csak egy helyről érhető el, de egy adott elemből tetszés

szerinti számú adatelem látható. Típusai: - fa, összetett lista Alkalmazása: - Egyszerűbb adatáramlás megvalósítása Gráf fogalma, típusai, felépítése, alkalmazása: Gráf fogalma: A hálós adatszerkezetek adatelemei között a kapcsolat sok-sok jellegű: bármelyik adatelemre több helyről is eljuthatunk, és bármelyik adatelemtől elvileg több irányban is mehetünk tovább. Típusai: - gráf, irányított gráf Alkalmazása: - összetettebb adatáramlás megvalósítása Tábla fogalma, típusai, felépítése, alkalmazása: Tábla fogalma: A tábla az adatbázisokban használt kifejezés, a tábla egy adatcsoport mely egy konkrét dologról tartalmaz információkat. A táblák az adatbázisban, kapcsolatban állnak egymással valamilyen összefüggés alapján. Típusai: - adattábla, kapcsolótábla Alkalmazása: - adatbázisokban rekordok tárolására - 29 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 8.

Tétel a.) Adatbázis kapcsolatok Adattáblák közti kapcsolatok fajtái: Egy-egy: A egyedtípus minden egyes egyed-előfordulásához egy és csak is egy egyed-előfordulás tartozik B egyedtípusban, és B egyedtípus minden egyes egyed-előfordulásához egy és csak is egy egyedelőfordulás tartozik A egyedtípusban. Egy-sok: A egyedtípus minden egyes egyed-előfordulásához nulla vagy több egyed-előfordulás tartozik B egyedtípusban, de B egyedtípusban minden egyes egyed-előfordulásához egy és csak is egy egyed-előfordulás tartozik A egyedtípusban. Sok-sok: A egyedtípus minden egyes egyed-előfordulásához nulla vagy több egyed-előfordulás tartozik B egyedtípusban, és B egyedtípusban minden egyes egyed-előfordulásához nulla vagy több egyedelőfordulás tartozik A egyedtípusban. Egyedtípus: az a dolog, amit ismereteinkkel szeretnénk leírni. Egyed-előfordulás: egy egyedtípusba sorolt konkrét egyed. Adatkapcsolatok létrehozása: Egy adatbázisban

lévő adattáblák közti adatkapcsolatokat kulcsok segítségével hozhatunk létre. Ezek a kulcsok segítenek abban, hogy egy adatmezővel azonosítsunk egy egész tábla rekordját. Létezik elsődleges kulcs, melyet egy adattáblában azon mezőhöz rendelünk mely a táblát, azonosítja. Létezik másodlagos, vagy idegen kulcs mely egy másik tábla elsődleges kulcsára mutat Hivatkozási adatintegritás fogalma, funkciója: Olyan szabályokat foglal magába melyek adattáblák adatkapcsolati módját szablyák meg. a.) nem lehet olyan idegenkulcs egy táblában mely egy másik táblában kulcsként nem létezik b.) nem szüntethető meg olyan kulcs, mely egy kapcsolt táblában idegen kulcsként létezik c.) Egyszer már használt kulcs, nem használható még egyszer b.) Adatszerkezetek Tömb fogalma, felépítése, alkalmazása, műveletek: Tömb fogalma: Általában statikus adatszerkezet, ami annyit jelent, hogy a tömb elemeinek száma rögzített. A tömbnél a logikai

összefüggést az adatelemek között, azok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése adja. Beszélhetünk egydimenziós (vektor), kétdimenziós (mátrix) stb tömbről Minden esetben van a tömbnek legelső eleme, és valamilyen értelemben ehhez viszonyítjuk a többinek a helyét. Ez adja a szerkezetet és ez a szerkezet kötött. Strukturálás: Tömbtípus = Tömb (Indextípus: Értéktípus) Értékhalmaz: az alaphalmaz indexterjedelemszeres hatványa Műveletek: szelekciós függvény, amellyel az egyes elemek kiválaszthatók Relációk: = (tömbelemenkénti egyezés) Ábrázolás: indexterjedelemnyi értéktípusú elem egy folytonos tártartományon (általában) - 30 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Sor fogalma, felépítése, alkalmazása, műveletek: Sor fogalma: A sor egy kicsit hasonlít a veremre. Ez olyan sorozat, amelynek egyik végére lehet tenni új elemeket, a másik végéről pedig el lehet venni őket.

Strukturálás: Sortípus=Sor (Elemtípus) Értékhalmaz: az alaphalmaz iteráltja (a megvalósítástól függő mennyiségű elem sokasága) Műveletek: Sorba, Sorból, Üresre állítás, Üres? Relációk: = (pillanatnyi hossza és elemei tartalma alapján)? Ábrázolás: folytonos, láncolt sorozata az elemeknek, kiegészítve egy az első és az utolsó elemet kijelölő mutatóval. Verem fogalma, felépítése, alkalmazása, műveletek: Verem fogalma: A verem olyan adatszerkezet, melybe bevinni elemet az eddig már bent lévő elemek után lehet. Az első elemet a verem aljára teszem, a következőt ennek a tetejére és így tovább. Veremről lévén szó, mindig csak a legfelsőt látom. Egy veremből mindig csak a legutoljára bevitt adatelemet tudom kiemelni. Az, hogy kiolvasok egy elemet a veremből, az egyben az adott adatelemnek az eltávolítását is jelenti. Strukturálás: Veremtípus=Verem (Elemtípus) Értékhalmaz: az alaphalmaz iteráltja (reprezentációfüggő

mennyiségű elem sokasága) Műveletek: Verembe, Veremből, Üresre állítás, Üres? Relációk: = (pillanatnyi mélysége és elemei tartalma alapján)? Ábrázolás: folytonos, láncolt sorozata az elemeknek, kiegészítve egy verem tetejét jelöl mutatóval 9. Tétel a.) Operációs rendszerek – Eszközök és folyamatok vezérlése Megszakítás elve, folyamata, prioritások: Megszakítás: A megszakítás bekövetkezésekor az éppen futó programtól a vezérlés ideiglenesen átadódik egy másik program számára, amely kiszolgálja a bekövetkezett eseményt. A megszakítást kiszolgáló program lefutása után pedig a megszakított program végrehajtása a következő utasításától kezdve folytatódik. Folyamata: 1. 2. 3. 4. 5. Valamilyen egység, vagy alkalmazás megszakítási kérelmet küld az operációs rendszernek. ennek hatására elindul az operációs rendszer megszakítást kezelő rutinja. Elveszi az erőforrásokat és a támogató folyamatokat az

alkalmazástól. Inicializálja az alkalmazás éppen futó algoritmusait Visszaadja a vezérlést az alkalmazásnak. - 31 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 DMA eszközök: A DMA (Direct Memory Access) egy speciális elem a PC-ben, amely a tároló és a perifériák közti gyors adatátvitelt szolgálja. Ilyenkor nem a processzor, hanem a DMA vezérlő tartja a kezében az adat-, cím-, és vezérlővezetékeket. Az eredeti PC-ben egy darab Intel 8237 típusú elem látta el ezt a feladatot, az AT-ben már két ilyen vezérlő volt, amellyel 4-ről 7-re nőtt a kezelhető csatornák száma. Az első vezérlőt Master-nek (mester), a másodikat Slave-nek (szolga) nevezzük A DMA vezérlőben 64 Kbyte nagyságú adatokat lehet mozgatni. Az adatmozgás sebessége körülbelül hatszor akkora, mintha a processzor végezné a műveletet. Rendszerhívások mechanizmusa: Az operációs rendszerek a felhasználói programok elől eltakarják a

géphez kapcsolt "nyers" hardver részleteket, egy köztes kommunikációs felület biztosítja a kapcsolattartást. Ezen a felületen keresztül a kapcsolattartás, a rendszer szolgáltatásainak igénybevételének eszközei a rendszerhívások. Típusok: Folyamatokat kezelő rendszerhívások A fájlrendszer rendszerhívásai Alapvető, fájlokkal kapcsolatos rendszerhívások A fájlrendszer és a memóriakezelő kapcsolata Egyéb, fájlokkal kapcsolatos rendszerhívások Fájlok konkurens elérése Kivételes események kezelésének rendszerhívásai b.) Programozási tételek – Rendezés Közvetlen és maximum kiválasztásos rendezés: Adott egy "N" elemű "A" sorozat és egy, a sorozat elemei közt értelmezett kiseb-nagyobb reláció. A feladat ezen sorozat legnagyobb eleme sorszámának meghatározása. (Néha az elem értékére, az úgynevezett maximumra is szükség lehet). Hasonló feladat -csupán a <relációt kell>-ra cserélni- a

minimum-kiválasztás. 1. Eljárás: 2. Eljárás: INDEX := 1 MAXIMUM := A(1) Ciklus i=2-től N-ig INDEX := 1 Ha A(INDEX) < A(i) akkor Ciklus i=2-től N-ig INDEX := i Ha MAXIMUM < A(i) akkor Ha vége MAXIMUM := A(i) INDEX := i Ciklus vége Ha vége Eljárás vége. Ciklus vége Eljárás vége. Előfordulhat olyan eset is, amikor egy adott tulajdonsággal rendelkező maximális elemet keresünk a sorozatban, de nem tudjuk, hogy a sorozat tartalmaz-e ilyet. Ilyenkor, pl a fenti 2 eljárás a következőképpen módosul (-végtelen jelöli az adott adattípus legkisebb elemét): MAXIMUM := -végtelen INDEX := 0 Ciklus i=1-től N-ig Ha MAXIMUM < A(i) akkor MAXIMUM := A(i) Ciklus vége VAN := (INDEX > 0) - 32 - INDEX := i Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Buborékrendezés, beillesztéses rendezés, shell módszer: Buborékos rendezés: A buborékos rendezés alapgondolata a szomszédos elemek cseréje. Az első menetben a

rendezendő A vektor végéről indulva minden elemet összehasonlítunk az előtte lévővel. Amennyiben rossz sorrendben vannak, felcseréljük őket. Az első menet végére a legkisebb elem biztosan a helyére kerül. Minden további menetben ismét a vektor végéről indulunk, de egyre kevesebb hasonlításra van szükségünk, mert a vektor eleje fokozatosan rendezetté válik. Algoritmus: Eljárás Ciklus I=2-t?l N-ig Ciklus J=N-t?l I-ig -1-esével Ha A(J-1)>A(J) akkor A:=A(J-1) A(J-1):=A(J) A(J):=A Elágazás vége Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. Beillesztéses rendezés: A rendezést úgy végezzük, mintha kártyáznánk és kezünkbe egyesével vennénk fel az asztalról a kiosztott lapokat. Az éppen felvett lapnak megkeressük a kezünkben lévő, már rendezett sorozatban a helyét úgy, hogy közben a nála nagyobbakat egy hellyel elcsúsztatjuk, végül beillesztjük a felvett lapot a neki megfelelő helyre. N elem esetén a végső sorrend

kialakításához N-1 menetre van szükség. Algoritmus: Eljárás Ciklus J=2-től N-ig I:=J-1 : A:=A(J) Ciklus amíg I>0 és A<A(I) A(I+1):=A(I) : I:=I-1 Ciklus vége A(I+1):=A Ciklus vége Eljárás vége. - 33 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Shell rendezés: A Shell-módszer nem foglalkozik egyszerre minden rendezendő elemmel, csak az egymástól adott távolságra lévőkkel. A rendezés most is több menetben történik Minden menet elején meghatározunk egy úgynevezett lépésközt, a D-t, amely azt jelenti, hogy az adott menetben a vektor egymástól D távolságra lévő elemeit rendezzük. Az induló lépésköz meghatározása úgy történik, hogy a rendezéshez szükséges menetek száma körülbelül log2N legyen. Algoritmus: Eljárás INT(LOG(N)/LOG(2)) D:=2 Ciklus I:=1 Ciklus amíg I<=D és I+D<=N Ciklus J=I+D-t?l N-ig D-esével A:=A(J) : B:=J-D Ciklus amíg B>0 és A<A(B) A(B+D):=A(B) : B:=B-D

Ciklus vége A(B+D):=A Ciklus vége I:=I+1 Ciklus vége D:=INT(D/2) amíg D>0 Ciklus vége Eljárás vége. 10. tétel a.) Programozási tételek Összegzés-, eldöntés-, kiválasztás-, megszámlálás tétele: Összegzés: Általános feladat: Adott egy N elem? számsorozat. Számoljuk ki az elemek összegét! A sorozatot most és a továbbiakban is az N elem? A(N) vektorban tároljuk. Algoritmus: Eljárás S:=0 Ciklus I=1-t?l N-ig S:=S+A(I) Ciklus vége Eljárás vége. - 34 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Eldöntés tétele: Általános feladat: Adott egy N elemű sorozat és egy, a sorozat elemein értelmezett T tulajdonság. Az algoritmus eredménye: annak eldöntése, hogy van-e a sorozatban legalább egy T tulajdonsággal rendelkező elem. Algoritmus: Eljárás I:=1 Ciklus amíg I<=N és A(I) nem T tulajdonságú I:=I+1 Ciklus vége VAN:=I<=N Eljárás vége Kiválasztás tétele: Általános feladat: Adott egy N

elem? sorozat, egy, a sorozat elemein értelmezett T tulajdonság, valamint azt is tudjuk, hogy a sorozatban van legalább egy T tulajdonságú elem. A feladat ezen elem sorszámának meghatározása. Algoritmus: Eljárás I:=1 Ciklus amíg A(I) nem T tulajdonságú I:=I+1 Ciklus vége SORSZ:=I Eljárás vége. Megszámlálás tétele: Adott az a[] tömb, N elemmel és egy T tulajdonság, amely értelmezhető az a[] tömbön. Adjunk egy eljárást arra, hogy leszámoljuk az a[] tömbben lévő T tulajdonságú elemek számát! Eljárás MEGSZÁMLÁLÁS N:=0 <--- a számlálót állítsuk 0-ra Ciklus i:=1-tôl N-ig <--- minden elemen végigmegyünk Ha a[i] T tulajdonságú, <--- ha az elem megfelelő, akkor akkor N:=N+1 növeljük meg eggyel a számlálót Ciklus vége Ki(N) Eljárás vége - 35 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Másolás-, kiválogatás-, szétválogatás tétele: Kiválogatás: Ennél a feladattípusnál egy N

elemű A sorozat összes T tulajdonsággal rendelkező elemét kell meghatározni. Az eredmény egy B(M) sorozat lesz, ahol 0<=M<=N M=0, ha az A(N) sorozat egy eleme sem, M=N, ha az A(N) sorozat minden eleme T tulajdonságú. A feladatkör általános megoldása a következő formájú: Eljárás: M:=0 Ciklus I=1-től N-ig Ha A(I) T tulajdonságú akkor M:=M+1 : B(M):=A(I) Ciklus vége Eljárás vége. Szétválogatás: Ebben a részben egy sorozat elemeit választjuk külön vagy egy sorozaton belül két részre, vagy két különböző sorozatba aszerint, hogy egy adott T tulajdonsággal rendelkeznek-e az elemek, vagy nem. Például, ha az A sorozat elemei 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, és a T tulajdonság: a számok párossága, akkor a sorozat elemeinek szétválogatásával a 2, 4, 6, 8, és az 1, 3, 5, 7, 9 sorozatok keletkeznek. A szétválogatás általános algoritmusa a következő lehet: Eljárás: J:=0 : K:=0 Ciklus I=1-től N-ig Ha A(I) T tulajdonságú akkor J:=J+1 :

B(J):=A(I) különben K:=K+1 : C(K):=A(I) Ciklus vége Eljárás vége. Metszetképzés, - unióképzés, összefuttatás tétele: Metszetképzés: A metszetképzés fogalmával találkoztunk már a matematika órán a halmazműveletek tanulása során. Két halmaz metszetébe azok az elemek tartoznak, amelyek mindkettőben szerepelnek Például, ha az "A" halmaz elemei: e, b, a, f, d, c és a "B" halmaz elemei: j, f, b, h, d, akkor a két halmaz metszetébe ("C") a b, f, d elemek tartoznak. A feladattípus általános megoldása (ha a halmazokat vektorokkal ábrázoljuk): Eljárás: K:=0 Ciklus I=1-től N-ig J:=1 Ciklus amíg J<=M és A(I)<>B(J) J:=J+1 Ciklus vége Ha J<=M akkor K:=K+1 : C(K):=A(I) Ciklus vége Eljárás vége. - 36 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Összefuttatás: Az alapelve megegyezik az unióképzéssel, de feltételezzük, hogy a két sorozat rendezett, és azt

szeretnénk, hogy az egyesítés során keletkezett sorozat is rendezett legyen. Például, ha az A sorozat elemei: A, B, C, D, E, F és a B sorozat elemei: B, D, F, H, J, akkor a két sorozat összefuttatásával keletkezett sorozatba az A, B, C, D, E, F, H, J elemek tartoznak. Az általános megoldás algoritmusa (+végtelen jelöli az adott adattípus legnagyobb elemét): Eljárás: I:=1 : J:=1 : K:=0 A(N+1):=+végtelen : B(M+1):=+végtelen Ciklus amíg I<N+1 és J<M+1 K:=K+1 Elágazás A(I)<B(J) esetén C(K):=A(I) : I:=I+1 A(I)=B(J) esetén C(K):=A(I) : I:=I+1 : J:=J+1 A(I)>B(J) esetén C(K):=B(J) : J:=J+1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. b.) Operációs rendszerek – Eszközök és folyamatok vezérlése Dijkstra-féle szemafor és a T.HE Architektúra: Legrövidebb útkereső gráf-algoritmus, melyeket nagyméretű információs hálózatok tervezésének esetén használnak. A legrövidebb utak problémája Amikor egy csomagot szeretnénk elküldeni

egy másik hosztnak, akkor értelem szerűen megpróbálunk a lehető legnagyobb sebességet elérni. Ennek egyenes következménye, hogy a csomagot a lehető legrövidebb útvonalon (shortest path) kell elküldeni. De mi is a legrövidebb út? Többféle szempontot vehetünk figyelembe: meghatározhatjuk az érintet kapcsolóelemek számát, az útvonalak késleltetési idejét, vagy a tényleges távolságot. Mindhárom esetben a modellünkből indulunk ki, amelyben matematikai úton meghatározhatjuk a távolságokat, valamint a legrövidebb útvonalat. A legrövidebb útvonal keresésének változatai az alábbiak lehetnek matematikai szempontból: Egy adott csúcsból induló utak megkeresése (nem tudunk olyan algoritmusról, amely a két pont közötti távolság kérdését aszimptotikusan gyorsabban dönti el, mint az összes csúcsra vonatkozót). Egy adott csúcsba érkező legrövidebb utak (ez egyszerűen az élek megfordításával visszavezethető az előző feladatra).

Az összes csúcspár közötti legrövidebb utak problémája. T.HE architektúra: Az első hálózati architektúra, mely elméleti kötegelt architektúra. Rétegekre vannak osztva a funkciók kezelése. Foglalkozik a megszakításkezeléssel - 37 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Kölcsönös kizárás, szinkronizáció elve: Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások, amelyeket egyidejűleg egynél több folyamat nem használhat. A rendszernek olyannak kell lennie, hogy a folyamatok kölcsönösen kizárják egymást az ilyen erőforrások használatából. A folyamatoknak vannak kritikus szakaszaik A kölcsönös kizárás azt jelenti, hogy legfeljebb egy folyamat tartózkodhat kritikus szakaszban. Szinkronizáció: A rendszer folyamatai általában közös feladatot oldanak meg, és ennek érdekében együttműködnek. Ez együttműködés során egymásnak jelzéseket, üzeneteket küldenek Rendszerint vannak olyan

szakaszok, amelyekbe a folyamatok csak akkor léphetnek be, ha erre egy másik folyamattól engedélyt kapnak. Ily módon a rendszert alkotó folyamatoknak szinkronban kell működniük. Alapesetei: - - Precedencia (Meghatározott sorrend biztosítása, Pi folyamat Si és Pj folyamat Sj utasításánál a precedencia akkor áll fenn, ha Sj végrehajtása, csak akkor kezdődhet el, ha Si már befejeződött.) Egyidejűség (Két vagy több folyamat bizonyos utasításának végrehajtását – egy időben kell elkezdeni. A két folyamat bevárja egymást, mielőtt a meghatározott műveletet elkezdenék. 11. Tétel a.) Operációs rendszerek Egy konkrét több felhasználós operációs rendszer jellemzőinek rövid ismertetése, Operációs rendszer telepítése, részei, rendszerállományok: - 32 bit-es Mikrokernel architektúrájú moduláris felépítésű multitaskingos NTFS és FAT32 kompatíbilis fájlszerkezet Active Directory használta b.) Programozási tételek –

Keresés Lineáris és logaritmikus keresés tétele, visszalépéses keresés (backtrack) tétele: A lineáris keresés tétele: Általános feladat: Rendelkezésre áll egy N elemű sorozat, egy, a sorozat elemein értelmezett T tulajdonság. Olyan algoritmust kell írni, amely eldönti, hogy van-e T tulajdonságú elem a sorozatban, és ha van, akkor megadja a sorszámát. Algoritmus: Eljárás I:=1 Ciklus amíg I<=N és A(I) nem T tulajdonságú I:=I+1 Ciklus vége VAN:=I<=N Ha VAN akkor SORSZ:=I Eljárás vége. - 38 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Logaritmikus keresés: Általános feladat: adott egy rendezett N elem? sorozat és egy keresett elem (X). Olyan algoritmust kell írni, amely eldönti, hogy szerepel-e a keresett elem a sorozatban, s ha igen, akkor megadja a sorszámát. Algoritmus: Eljárás A:=1 : F:=N Ciklus K:=INT((A+F)/2) Ha A(K)<X akkor A:=K+1 Ha A(K)>X akkor F:=K-1 amíg A<=F és A(K)<>X

Ciklus vége VAN:=A<=F Ha VAN akkor SORSZ:=K Eljárás vége. Visszalépéses keresés tétele: A visszalépéses keresés (backtrack) a problémamegoldás igen széles területén alkalmazható algoritmus, amelynek lényege a feladat megoldásának megközelítése rendszeres próbálgatással. Néha ez a legjobb megoldás! Adott N sorozat, amelyek rendre M(1), M(2),.M(N) elemszámúak Ki kell választani mindegyikből egy-egy elemet úgy, hogy az egyes sorozatokból való választások másokat befolyásolnak. Ez egy bonyolult keresési feladat, amelyben egy adott tulajdonsággal rendelkező szám N-est kell megadni úgy, hogy ne kelljen az összes lehetőséget végignézni. Először megpróbálunk az első sorozatból kiválasztani egy elemet, ezután a következőből, s ezt addig csináljuk, amíg választás lehetséges. X(I) jelölje az I sorozatból kiválasztott elem sorszámát! Ha még nem választottuk, akkor értéke 0 esz. Ha nincs jó választás, akkor

visszalépünk az előző sorozathoz, s megpróbálunk abból egy másik elemet választani. Visszalépésnél természetesen törölni kell a választást abból, sorozatból, amelyikből visszalépünk. Az eljárás akkor ér éget, ha minden sorozatból sikerült választani, vagy pedig a visszalépések sokasága után már az első sorozatból sem lehet újabb elemet választani (ekkor a feladatnak nincs megoldása). Eljárás: I:=1 : X():=0 Ciklus amíg I>=1 és I<=N Ha VAN J ESET(I) akkor I:=I+1 különben X(I):=0 : I:=I-1 Ciklus vége VAN:=(I>N) Eljárás vége. VAN J ESET(I): Ciklus X(I):=X(I)+1 amíg X(I)<=M(I) és ROSSZ ESET( I,X(I) ) Ciklus vége VAN JÓ ESET:=(X(I)<=M(I)) Eljárás vége. ROSSZ ESET( I,X(I) ): J:=1 Ciklus amíg J<I és (J,X(J)) nem zárja ki (I,X(I))-t J:=J+1 Ciklus vége ROSSZ ESET:=(J<I) Eljárás vége. - 39 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 12.Tétel b.) Matematikai alapismeretek

– Kijelentéskalkulus Kijelentések, logikai értékek, a főbb logikai műveletek: A gondolkodás általánosságban különféle állításokkal, ítéletekkel végzett műveletek folyamata. Ezeknek az ítéleteknek a kapcsolataival, összefüggéseivel foglalkozik a matematikai logika. Bármely állításról (ítéletről) elmondható, hogy az vagy igaz, vagy hamis. Ezt az értékelést az ítélet logikai értékének nevezzük. Értékei: igaz és hamis Logikai alapműveletek (ítéletkalkulusok): A logikai műveleteket ítéletek (összetett is), illetve logikai változók között, azok összekapcsolására definiáljuk. Megkapjuk az adott művelet igazságtábláját, ha táblázatba foglaljuk a műveletben résztvevő operandusok különböző értékeire kapott eredményeket. Negáció jele:  Egy-operandusú logikai művelet. Az operandus értékét ellentettjére (negáltjára) változtatja Nevezik NOT műveletnek is. Konjukció jele:  A  B értéke akkor

igaz, ha mind A mind B értéke igaz. Nevezik AND műveletnek is. Diszjunkció jele:  A  B értéke akkor igaz, ha A és B közül legalább az egyik igaz. Nevezik OR műveletnek is. Implikáció jele:  A  B értéke akkor igaz, ha A is és B is igaz, vagy ha A hamis. Ez utóbbi esetben B értéke közömbös. Megfordítva az állítást mondhatjuk azt is, hogy az implikáció eredménye akkor és csak akkor hamis, ha az előtag (A) igaz, az utótag (B) hamis. Emberi nyelvre lefordítva mondhatjuk, "Aból következik B", vagy "A implikálja B-t", Megjegyezzük, hogy míg a való életben ilyenkor A és B között mindig van valami oksági kapcsolat, a formális matematikai logika ezt nem kívánja meg, vagyis egymással össze nem függő ítéletek között is lehet logikai implikáció. Ekvivalencia jele:  Az implikáció fordítottjának logikai értéke lehet azonos, de lehet ellenkező mint az eredeti implikációé. Amennyiben mindkét

esetben azonos logikai értéket kapunk, akkor a két ítélet egymással ekvivalens. Ennek jele: A  B Fentiek alapján A  B értéke akkor igaz, ha A és B értéke megegyezik. Hasonlóan az implikációhoz, az ekvivalenciának sem feltétele a két ítélet közötti értelmi kapcsolat. Boole algebra: Az események ugyanazoknak az algebrai törvényszerűségeknek tesznek eleget, mint amelyet a halmazoknál megismertünk. Ha erre az eseményalgebrára teljesülnek az alábbi feltételek, akkor Boole-algebrának nevezzük. legyenek értelmezve a szorzat és az összeg kétváltozós műveletek legyen egy kitüntetett I eleme (alaphalmaz vagy eseménytér) teljesüljenek az alábbi axiómák A+A=a A*A=A A--+A=1 A--*A=0 A(B+C)=AB+AC A+B=B+A A*B=BA A+0=A A*0=0 A+BC=(A+B)*(A+C) - 40 - A+(B+C)=(A+B)+C A(BC)=(AB)C=ABC A+I=I A*I=A De Morgan féle szabályok Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Igazságfüggvények és alkalmazásaik: A

különféle műveletek tulajdonságai szemléltethetőek, illetve láthatóak be. legkönnyebben az igazságtáblák segítségével Kommutativitás (megfordíthatóság) Az implikáció kivételével az összes kétoperandusú műveletre igaz. Asszociativitás (csoportosíthatóság) Az implikáció kivételével az összes kétoperandusú műveletre igaz. Disztributivitás (szétbonthatóság) (A  B)  C = (A  C)  (B  C) (A  B)  C = (A  C)  (B  C) De Morgan szabályok Érvényesek a negáció, diszjunkció és konjukció műveletei között. Az ekvivalenciát és az implikációt a kiértékeléshez fel kell bontani. Implikáció felbontása A  B = A  B Ekvivalenciára vonatkozó tulajdonságok A  B = (A  B)  (B  A) (A  B) = A  B = A  B 13. Tétel a.) Matematikai alapismeretek – Lineáris algebra Determinánsok, mátrixaritmetika: Determináns: Kvadratikus mátrixok esetén a mátrixokhoz egy valós számot

rendelhetünk az alábbiak szerint. Ez a szám a determináns. Típusok: - determináns másodrendű determináns harmadrendű determináns magasabb rendű determináns Mátrixaritmetika: Elemeknek táblázatban, sorokba és oszlopokba rendezett formában való elrendezését mátrixnak nevezzük. Egyenlőség Két mátrix akkor és csak akkor egyenlő, ha méretük (típusuk) is, és azonos indexű celláik tartalma is egyenlő. Rang Valamely mátrix rangja a benne levő lineárisan független sorok vagy oszlopok számával (amelyik szám kisebb) egyenlő. - 41 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 b.) Operációs rendszerek – Eszközök és folyamatok vezérlése Taskrendszerek determinizmusa, Taskrendszerek holtpont állapota: Holtpont: Holtpont akkor keletkezik egy multitaskingos operációs rendszerben, amikor egy folyamat olyan számára szolgáltatást nyújtó folyamatra vár, mely éppen futás közben van, de ős is egy

rendszer másik futó folyamatára várakozik. Kialakulásának feltételei: - Kölcsönös kizárás (Folyamatok melyek erőforrásokat kizárólagosan használnak) Foglalva várakozás (Folyamatok, melyek lefoglalva tartanak más folyamatokat várakozás közben) Körkörös várakozás (egy folyamsorozat kialakulása, ahol egy folyamat mindig az időben meghívott előtte lévő folyamatra vár) Determinizmus: (Folyamatok terminálása holtpont esetén) - Holtpontban résztvevő folyamatok futásnak megszakítása (eredmények elvesztése) Folyamatok egyesével való megszűntetése a holtpont megszűnéséig Erőforrások elvétele a holtpontban lévő folyamatoktól Állapotjelzők visszaállítása, törekvés a folyamatok által elvégzett műveletek eredményeinek megőrzésére 14. Tétel a.) Operációs rendszerek feladatai, szolgáltatásai Multiprogramozás: Több processzor képes egy folyamatot részeire elkülönítve futtatni. Egy processzor több folyamatot tud

futtatni időszeletekre osztva. Időosztásos és valós idejű rendszerek: Időosztásos: A processzor különböző előre meghatározat időintervallumokat ad egymás után a futásra. Valós idejű rendszer: A processzor időintervallumokat ad a programok futására, megszerezhetik a futás jogát és addig vár az aktuális program. de a fontosabb programok Kötegelt rendszer: Az operációs rendszer egymástól független munkák végrehajtására vonatkozó igényeket fogad, s ezekből kötegeket (Bach) hoz létre, melyeket aztán végrehajt valamilyen időrendben. A rendszer alapvető sajátossága, hogy a programozókat elválasztotta a számítógéptől, a rendszer kezelését operátorokra bízta. A programozó által összeállított köteg egy vezérlőnyelven (munkavezérlő nyelv JCL) írott program volt, amely a végrehajtásához szükséges adatokat vagy ezek tárolási helyét megadó utasításokat is tartalmazta. - 42 - Rendszerinformatikus szóbeli

vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 b.) Matematikai alapismeretek – Gráfok Gráfelmélet alapjai, fogalmak, Fák, ligetek, erdők: Vegyük G = (V, E) rendezett párt, ahol V = {a 1 , a 2 ,.a n } tetszőleges halmaz, E = {a i , a j } párok halmaza (ahol a i , a j  V). Ebben az esetben G halmaz definiálja magát a gráfot, V halmaz adja a gráf csúcsait, míg E halmaz a gráf éleit. Amennyiben E elemei rendezett párok, úgy a gráf irányított, ellenkező esetben nem irányított. A gráfot grafikusan úgy ábrázolhatjuk, hogy az egyes csúcsokat ponttal vagy körrel jelezzük, az éleket pedig a csúcs-párokat összekötő vonallal. Irányított gráf esetén vonal helyett a megfelelő irányba mutató nyilakat rajzolunk. Az ábrázolásnál az egyes pontok tényleges helyzete közömbös, vagyis ugyanazt a gráfot nagyon sokféleképpen felrajzolhatunk. A különbözőképpen felrajzolt, de azonos szerkezetű gráfok egymással ekvivalensek. Izomorffia

Izomorfnak nevezünk két gráfot akkor, ha azok csúcsaik és éleik megegyeznek (vagyis azonos szerkezetűek), de ábrázolásukban (alakjukban) eltérnek. Üres gráf Olyan gráf, melynek csak izolált csúcsai vannak, éleket nem tartalmaz. Teljes gráf Minden csúcspár éllel össze van kötve. Hurok Egy adott csúcsból önmagába vezető él. A gráfok vizsgálatánál az ilyen típusú éleket nem vesszük figyelembe. Reguláris gráf Egy rányitott gráfot r-ed fokú reguláris gráfnak nevezünk akkor, ha minden csúcsából pontosan r él indul, és annyi is fut be, azaz r = q(a) = q*(a) Összefüggő gráf Olyan gráf, melynek bármely csúcsából bármely csúcsába egy úton eljuthatunk. (nem irányított gráfnál ez mindig teljesül, ha nincsenek izolált csúcsok) Kör Olyan út, melynek kiindulási pontja és végpontja (első és utolsó csúcsa) azonos. Az a nem irányított gráf, amelynek ciklikus rangja >0, biztosan tartalmaz kört. Gráf részgráfja

G'=(V', E') gráf akkor részgráfja G=(V, E) gráfnak, ha E' élek V' -beli pontokat kötnek össze, vagyis a gráfból kifelé nem vezet él. Fa: Ha a G irányított gráfban található olyan r csúcs, melybe nem fut be él, és amelyből az összes többi csúcs pontosan egy úttal érhető el, akkor G gráf fa. Ebből következik, hogy a fának nincs izolált pontja, és nincs benne kör. Gráfok alkalmazása A gráfok a gyakorlati életben folyamatok tervezése során, illetve adatszerkezetek létrehozásánál használhatóak fel. - 43 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 15. tétel a.) Matematikai alapismeretek – Valószínűségszámítás Valószínűségszámítás alapjai, fogalmai (esemény, várható érték, szórás): Esemény Valamely kísérlet egy lehetséges, az összes többitől megkülönböztethető kimenetelét eseménynek nevezzük. Ha adott esemény további rész-eseményekre már nem

bontható, úgy elemi eseménynek, egyébként összetett eseménynek nevezzük. Az eseményeket rendszerint az A, B, C stb. szimbólumokkal jelöljük Ha egy esemény a kísérlet során biztosan bekövetkezik, azt biztos eseménynek, amelyik soha nem következik (következhet) be, azt lehetetlen eseménynek nevezzük. A lehetetlen esemény jele általában a 0, a biztos eseményé az I szimbólum Eseménytér Valamely kísérlet összes lehetséges kimenetelének halmazát eseménytérnek nevezzük, és általában a Q szimbólummal jelöljük. Fentiek alapján könnyen belátható, hogy Q bekövetkezése biztos esemény. Műveletek eseményekkel A kísérlet eseményeire a halmazelméletnél megismert műveleteket alkalmazhatjuk. A várható érték: Ha egy valószínűségi változóra vonatkozóan független kísérletsorozatot végzünk, a változó által felvett értékek egy meghatározott érték körül ingadoznak. Ezt a valós számot várható értéknek nevezzük.

Definíciója Az X diszkrét valószínűségi változó M(X) várható értékét megkapjuk, ha vesszük a lehetségesen felvett értékek előfordulási valószínűségük (relatív gyakoriságuk) szerint súlyozott átlagát. Szórás: Egy valószínűségi változó jellemzésére általában nem elegendő annak várható értéke, ismernünk kell az átlagtól való eltérés várható értékét is. Ez a szórás Kiszámítása a szórásnégyzet, más néven variancia meghatározásán keresztül történik. Variancia A varianciát (szórásnégyzetet) úgy kapjuk meg, ha vesszük a valószínűségi változó egyes értékei várható értéktől való eltérése négyzetének adott valószínűség szerint súlyozott átlagát: Nevezetes eloszlások Binominális eloszlás: Ez az eloszlás a visszatevés nélküli mintavétel lehetséges kimeneteleit írja le. Legyen egy N elemű sokaság, melyben a kedvező tulajdonságú elemek száma M. Nézzünk meg ebből egy n

elemszámú mintát (az éppen megnézett elemet rögtön tegyük vissza). Annak valószínűsége, hogy az így ellenőrzött mintában pontosan k esetben találunk kedvező tulajdonságú elemet. Poisson-eloszlás: Ezen eloszlás jellegzetes példája a következő: s db. golyót N db ekvivalens cellában akarunk véletlenszerűen elhelyezni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi annak valószínűsége, hogy egy kiszemelt cellában n db. golyó található, feltéve, hogy mind a cellák száma (N), mind pedig a golyók száma (s) -hez tart, megőrizve azt a tulajdonságot, hogy hányadosuk állandó marad. - 44 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Hipergeometrikus eloszlás: Ez az eloszlás a visszatevéses mintavétel lehetséges kimeneteleit írja le. Legyen egy N elemű sokaság, melyben a kedvező tulajdonságú elemek száma M. Vegyünk ki ebből egy n elemszámú mintát. Annak valószínűsége, hogy az így kivett minta pontosan k

darab kedvező tulajdonságú elemet tartalmaz. b) Operációs rendszerek – Memóriakezelése Memória-hierarchia, Relokáció fogalma: Egy partíciós rendszer: Az operációs rendszeren felüli folytonos címtartományt teljes egészében egy folyamat használja. A betöltő program indításakor azt az első szabad címre hozza be. Ha az op rendszernek több memóriára van szűksége, akkor a futó alkalmazás által még szabadon hagyott címtartományból lop. (régi, elavult tárkezelő folyamat) Több partíciós rendszer: Több folyamat fut egyszerre a tárban. Eleinte rögzített partíció-kiosztás a programoknak, később dinamikus címlefoglalás. Memória relokációs módszerek: - Szabad terület tördelődése: Folyamat lefutásakor az általa használt terület felszabadul. Az op rendszer a felszabaduló területeket nyilvántartja és összevonja őket. A tárterületet igénylő alkalmazások dinamikusan csak a memóriaterületet kaphatják meg. - Szabad terület

tömörítése: A külső tördelődés által keletkezett sok kis különálló címtartomány egy idő után már nem elegendő egy alkalmazásnak sem, ezért ez az algoritmus a tár egyik végére rendezi a szabad címterületeket. Tárcsere (swap): A tárcsere során az operációs rendszer egy folyamat teljes tárterületét a háttértárra másolja, így szabadítva fel területet egyéb alkalmazásoknak. A tárcsere a perifériás átvitel miatt időigényes 16. Tétel b.) Permutációk, variációk, kombinációk Permutáció: A permutáció azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy n darab elemet hányféleképpen lehet sorba rendezni. Az egyes esetek vizsgálata során különbséget teszünk abból a szempontból, hogy vannak-e a halmazban egymástól megkülönböztethetetlen elemek, illetve az elemek elrendezése lineáris-e, vagy ciklikus. n elem egy permutációja az elemek egy lehetséges elrendezését jelenti Ismétlés nélküli lineáris permutáció P n = n!

Ismétlés nélküli ciklikus permutáció Itt az elemek egy kör mentén helyezkednek el, így nem jelölhető ki kezdő elem, csak az elemek egymáshoz viszonyított helyzete vizsgálható. Belátható, hogy n elem ciklikus elhelyezése esetén bármely elrendezés n féleképpen alakítható lineáris elrendezésűvé (n helyen szakítható meg a gyűrű). - 45 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Ismétléses lineáris permutáció Ha a permutálandó elemek tartalmaznak olyan csoportot, melynek elemei egymástól nem különböztethetőek meg, akkor azok a permutációk, melyekben csak említett egyező elemek sorrendjében térnek el, egymástól nem különböztethetőek meg. Ezt úgy mondjuk, hogy az elemek ismétlődnek. Ismétléses ciklikus permutáció Nem adható rá egyszerű általános összefüggés, egyedileg kell vizsgálni. Variációk: Legyen adva egy n elemből álló halmaz, melyből k elemet kell kiválasztanunk.

Ismétlés nélküli variációk Ha n elemből k elemet úgy választunk ki, hogy minden elem csak egyszer választható ki, és figyelembe vesszük a kiválasztás sorrendjét, akkor n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációját kapjuk. Ismétléses variációk Ha n elemű halmazból a kiválasztási sorrendet is figyelembe véve úgy választunk ki k darab elemet, hogy egy-egy elemet többször is kiválasztunk, akkor n elem k-ad osztályú ismétléses variációját kapjuk. Kombinációk Kombinációról akkor beszélünk, ha úgy választunk ki valamely n elemű halmazból k elemet, hogy nem vesszük figyelembe a kiválasztás sorrendjét. Ismétlés nélküli kombináció n elem k-ad osztályú variációját a fentiek szerint már kiszámítottuk. Mivel nem vesszük figyelembe a kiválasztási sorrendet, ezért nem tekintjük különbözőnek azokat a variációkat, melyek csak a kiválasztás sorrendjében térnek el egymástól. Mivel k elemet k! féleképpen

lehet sorba rakni, ezért n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációját az alábbi összefüggés adja. Ismétléses kombináció n elemű halmazból a sorrendre való tekintet nélkül k elemet választunk ki úgy, hogy egy-egy elemet többször is kiválaszthatunk. - 46 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 17. Tétel a.) Információs hálózatok Protokollok, erőforrás kezelés, adatvédelem: Az Ethernet szabvány: Az ütközéses helyi hálózati protokollok legelterjedtebb típusa. Az ütközéses protokoll annyit jelent, hogy a hálózatra felfűzött számítógépek minden adatot észlelnek, de csak a nekik szólókra válaszolnak. Amikor egy állomás adatot akar küldeni, figyelni kezdi a hálózatot, folyik-e éppen forgalom. Ha igen, akkor vár, ellenkező esetben elkezdi az adást Ez egybeeshet egy másik állomás adáskezdésével, ekkor az üzenetek ütköznek, a célállomások nem tudják venni őket. Az

ütközést mindkét (illetve az összes) adóállomás érzékeli, és leállítja a küldést. Ezután véletlenszerű ideig várnak, majd újra figyelni kezdik a csatornát. Ha ismét ütközést észlel, már nagyobb tartományból választ véletlenszerűen várakozási időt. Ezáltal teszi lehetővé a hálózati torlódások gyors levonulását. Az eljárás kis és közepes forgalom esetén hatékony A szabvány többféle keretformátumot engedélyez. Ez és a különböző kábelek használata később sokféle Ethernet típus születéséhez vezetett. TCP/IP: Az Internet jellemző hálózati protokollja, egy számítógépet IP-címével (ez négy darab, 0-255 közti számból áll, pl.: 19216850130) azonosítunk a hálózaton b.) Operációs rendszerek – Memóriakezelése Lapozási stratégiák, abszolút és áthelyezhető címzésű rendszerek: Lapozási stratégiák: Egyszerű algoritmusok - Véletlen kiválasztás: A használt lapok közül véletlenül választunk.

Legrégebbi lap: A legrégebben tárban lévő lapot cseréli ki egy FIFO (first in first out) lista segítségével. Legrégebben nem használt: Azt a lapot választjuk, amelyre a folyamatok a legrégebben nem hivatkoztak. Tárkezelő hardverrel együttműködő algoritmusok - Újabb esély: A legrégebbi lap algoritmus alapján működik, azonban a sor elején lévő lapot csak akkor cseréli, ha nincs rá hivatkozás, ha van, akkor a hivatkozott lapok végére teszi és kap még egy új esélyt a meghívásra. - Legkevésbé használt: A leggyakrabban használt lapokat tartja bent a memóriában. Implementálása a hivatkozás bit figyelésén alapul, ez időnként minden lapnál vizsgálva egy számlálót növelhet, ha a lapra az eltelt időintervallumban hivatkoztak. - Mostanában nem használt: A hivatkozott és módosított biteket használó algoritmus. Mivel egy idő után minden lapra hivatkoznak, így a hivatkozott bit elveszti a jelentőségét, ezért az algoritmus

ezt minden lapnál törli. - 47 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 18. tétel a.) Matematikai alapismeretek – Lineáris egyenletrendszerek A lineáris egyenletrendszer általános alakja: Lineáris egyenletrendszeren egyenletből áll. olyan egyenletrendszert értünk, amely végesen sok elsőfokú Homogén és inhomogén lineáris egyenletrendszerek: Homogén lineáris egyenletrendszer: A lineáris egyenletrendszer akkor homogén, ha eredményvektora nullvektor, egyébként inhomogén. Az egyenletrendszer mátrixa: Rendezzük úgy az, hogy az ismeretleneket tartalmazó tagok a baloldalra, a konstansok a jobb oldalra kerüljenek. Ekkor az együtthatókat mátrixba rendezve kapjuk az együttható-mátrixot, a konstansokat azonos sorrendben oszlop-vektorba rendezve kapjuk az eredményvektort, míg az ismeretleneket x 1 -től x n -ig rendezve oszlopvektorba megkapjuk az ismeretlenek oszlopvektorát. Ha az együttható-mátrix

mellé hozzávesszük az eredményvektort is, akkor megkapjuk az egyenletrendszer bővített mátrixát. Lineáris egyenletrendszerek megoldása: Ha egy lineáris egyenletrendszert megoldhatóság szempontjából vizsgálunk, háromféle kimenete lehet a vizsgálatnak: 1. az egyenletrendszernek pontosan egy megoldása van 2. végtelen sok megoldás létezik 3. nem oldható meg az egyenletrendszer Az egyenletrendszer megoldhatóságát mátrixainak rangjának vizsgálatával végezgetjük. A lineáris egyenletrendszer akkor és csak akkor oldható meg, ha együttható-mátrixának rangja megegyezik bővített mátrixának rangjával. b.) Hálózatok adatátvitele Adatábrázolási módszerek: Bittérkép: A lemez mindegyik blokkjához egy biten tárolható, hogy szabad-e. ezekből a bitekből képzett vektort a lemez kijelölt helyén tároljuk. Láncolt lista: Minden szabad blokk tartalmaz egy hivatkozást a következőre, a rendszer csak az első szabad blokk sorszámát tárolja.

Szabad helyek csoportjainak listája: Egy-egy szabad blokk nem egy, hanem n szabad blokkra hivatkozik, ezekből n-1 ténylegesen szabad, az utolsó egy következő szabad n-esre hivatkozik. Egybefüggő szabad területek nyilvántartása: Egy táblázatban az egymás mellett lévő szabad blokkokról az első sorszámát és a terület hosszát tároljuk. - 48 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 19. Tétel a.) Adatvédelem A közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelményei, Adatvédelmi alapelvek és intézmények: Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról törvényt alkotott. (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az

adott törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi; b) nemzetbiztonsági; c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési; d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; f) bírósági eljárásra tekintettel korlátozza. (4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza. 20.§ (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat

tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet. Adatvédelmi alapelvek: 23.§ (1) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés adatvédelmi biztost választ azok közül az egyetemi végzettségű, büntetlen előéletű, kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkező magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, és köztiszteletnek örvendenek. 28.§ (1) Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni a)az adatkezelés célját; b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; c) az érintettek körét; d) az adatok

forrását; e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; f) az egyes adatfajták törlési határidejét; g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét. Intézetek: (Minden olyan intézmény ahol személyes adatokat őriznek) - Belügyminisztérium Nemzetbiztonsági hivatal Cégbíróság APEH - 49 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 b.) Programozási technológiák Kódolás, dokumentálás, tesztelés: A jól strukturált programfelépítés nagyon nagy segítség a programozó számára a hibakeresésnél, javításnál, módosításnál illetve a dokumentáció készítésénél. Így a programozás időigényesebb, de az erre szánt idő később megtérül. Kódolás:      Forráskód írása Fordítóval

való fordítás – bináris állomány létrehozása Utasítások modulokba rendezése Linker – modulok közti hivatkozások, kapcsolatok definiálása Futatás, hibafigyelés (nyomkeresés, változók figyelése, állapotellenőrzés) töréspont elhelyezése, Dokumentálás:     Logikai, fizikai, technikai rendszerterv (objektumorientált tervezés esetén osztályok definiálása, osztálykomponensek mechanizmusainak definiálása) Elkészült programok hibanaplójának dokumentációja Teszteredmények, és javítási lista készítése Modulok dokumentálása Tesztelés:     Száraz, statikus teszt, számítógép nélkül Dinamikus, számítógépes teszt, I/O adatokon keresztüli ellenőrzés Logikai ellenőrzés (fekete doboz) Forráskód tételes ellenőrzés (fehér doboz) 20. tétel a.) Matematikai alapismeretek – Statisztika Statisztikai alapfogalmak (mintavétel, medián, gyakoriság): Mintavétel: Célja a statisztikai sokaságból

olyan minta kivétele, amely reprezentatív a sokaságra. Statisztikai sokaság Az elemeknek az a halmaza, melyre a vizsgálat irányul. Jellemzően olyan nagy számosságú, hogy elemeinek egyenkénti vizsgálata a gyakorlatban kivihetetlen. Szinonim kifejezéssel alapsokaságnak is nevezzük. Mintavétel Az alapsokaság véges számú elemét véletlenszerűen, vagy meghatározott szisztéma szerint kiválasztjuk. A szisztematikus kiválasztás akkor alkalmazható, ha a sokaság elemei rendezetlen formában vannak jelen. Medián: Tegyük fel, hogy n elemből álló mintát vettünk ki. Rendezzük sorba a mintát, és a rendezés szerint adjuk az elemeknek az 1.n indexeket - 50 - Rendszerinformatikus szóbeli vizsgatételek kidolgozása 2003. január 20 Gyakoriság: A esemény bekövetkezésének valószínűségére úgy kaphatunk megbízható eredményt, ha a kísérletet sokszor elvégezzük. Ez esetben A esemény bekövetkezésének számát A esemény gyakoriságának

nevezzük. Ha ezt a számot elosztjuk a kísérletek számával, úgy A esemény relatív gyakoriságát kapjuk meg. Mintaközép vagy mintaátlag fogalma, kiszámítása: Azt jelenti, hogy a sokaság (a minta elemei) fele ez alatt van, a másik fele pedig e fölött. Sűrűséghisztogram: Úgy kapjuk, hogy az x tengelyen ábrázoljuk az intervallumokat, az y tengelyen az egyes intervallumokhoz tartozó relatív gyakoriságokat. Itt is igaz, hogy a sűrűséghisztogram alatti terület egységnyi. b.) Programozási alapfogalmak Algoritmus fogalma, és jellemzői: Valamely probléma (csoport) megoldására szolgáló (ált.) eljárás, szabály Lényege a tervszerűség: előre meghatározott lépések sorozatával adja meg a megoldást. Lépései tevékenységek, vagy az adat októl függő döntések. Jellemzői: - utasítások egymásutánisága vezérlő szerkezetek irányítása kezdeti és végpont feladat feldolgozás Értékadás, szekvencia, elágazás, választás:

Szekvenciának nevezzük a sorban egymás után való utasítások végrehajtását. Elágazásnak nevezzük azt, ha egy algoritmus során elágazunk, de továbbra is előre megyünk. Ciklusok: Ciklusnak nevezzük azt, amikor elágazunk, és az algoritmus egy előbbi sorára visszatérünk egy időre, amíg a megadott feltételt vagy feltételeket ki nem elégítjük. Elöltesztelős: Nevét onnan kapta, hogy a feltétel kiértékelése a ciklusmag végrehajtása előtt történik. Mindaddig, amíg a feltétel igaz, a ciklus lefut, azaz a ciklusmag tevékenységei végrehajtódnak. Ha a feltétel hamissá válik, a ciklus futása befejeződik, és a ciklus utáni tevékenységgel folytatódik az algoritmus. Hátultesztelős: A hátultesztelő ciklus olyan ciklus, ahol a feltétel vizsgálata az utasításblokk végrehajtása után történik meg. Az utasításblokk mindig a feltétel kiértékelése előtt fut le, így egyszer mindenképpen lefut, akkor is, ha a feltétel már az első

alkalommal sem teljesül. Léptetős ciklus: Gyakran fordul elő a feldolgozások során, hogy egy tevékenységsorozatot megadott számú alkalommal kell végrehajtani, azaz ismert a cikluslefutások száma. A gyakori felhasználás miatt az ilyen ciklusokra külön jelölést vezettünk be. - 51 -