|
Dátum: 2024. április 11. 00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Feltételezések szerint a mézelő méh eredetileg Indiából származik. Mint „háziasított” állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt.
Dolgozó nektárt és pollent gyűjt virágból
Megjelenése
A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A királynő 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A királynő sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A mézelő méh elpusztul, ha a fullánkját egy melegvérű gerinces rugalmas bőrébe beleszúrja. Apró horgocskák gondoskodnak arról, hogy a fullánk bent maradjon a bőrben, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből.
Lárvák és peték a lép sejtjeiben
Szaporodása és életmódja
A mézelő méh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. A családon belül királynő rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb királynők. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve.
A méhek haplodiplod ivarmeghatározási rendszert mutató állatok, a megtermékenyített, diploid petékből nőstények, a megtermékenyítetlen, haploid petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát a királynő és a dolgozók is képesek létrehozni.
A királynő naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét nap múlva kel ki a bábból.
Táplálékuk nektár és pollen. A királynő néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él.
A méhkirálynő
Rokon fajok
A mézelő méhhel rokon faj az óriás háziméh (Apis dorsata), amely a trópusokon él, és egyetlen hatalmas, szabálytalan alakú, fán függő lépet épít.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bioetanol
A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
Nem is létezik a Mikulás! :)Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).
A Karácsonyfa történeteA karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.
Kapcsolódó doksik- Györkös-Forgó - Állattartás I / 2011, 51 oldal
- Állategészségtan tételek / 2007, 113 oldal
- Az állatok viselkedése / 1999, 5 oldal
- Szemerszky Renáta - Az extrém alacsony-frekvenciás elektromágneses expozíció viselkedési és élettani hatásainak humán- és állatkísérletes vizsgálata / 2011, 170 oldal
- Versek az állatokról rovásírással / 2008, 25 oldal
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
