|
Dátum: 2023. november 16. 00:10:02. Forrás : doksi.net/hu |
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik összesen a világon. A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa. Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a fajok számát csak 15 millió körülire teszi.
Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának ütemét. Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének ütemét. "Az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé" - mondta McNeely.
Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el.
Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években, Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, amit az USA a háború során erősen bombázott. A legtöbb madár is kapott már nevet, bár időnként újak tűnnek fel; néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent. Afrika déli részén 3-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken. A kutatók szerint a még le nem írt fajok akár a kertünkben is előbukkanhatnak, és felfedezhetjük őket már ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk, ugyanis a fajokról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban "porosodik". A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki felismerhet és névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt.
A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál. A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják. A múlt hónapban nagy hírt kavart, hogy Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy "elveszett világra": új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira. "Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat" - mondja McNeely. Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, melyek számát a tudomány mintegy 40 millióra becsüli. Egykor 5 és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?) Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!
A tudósok egyetértenek abban, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a "természetes" fajkihalást, ami elsődlegesen az antropogén hatásnak tulajdonítható. Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj. Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti. Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások. Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800-nál több növény- és állatfaj pusztult ki. A környezetvédőket vészmadárnak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka. Ugyanakkor az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával - írja a Forestpress.
(forrás: geographic.hu)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
A vörös rókaA vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.
A mézelő méhA mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Kapcsolódó doksik- Vadon élő növényfajok maggyűjtési stratégiája Magyarországon / 2012, 17 oldal
- Strobl András - A barokk zene, hangszeres műfajok / 2003, 6 oldal
- Műfajok és hangulatok, változatosság Petőfi első kötetében / 1999, 2 oldal
- Váradi Éva - Hímivarsejtek és korai ivarszerv-szövetek mélyhűtéses tartósításának fejlesztése baromfifajokban génmegőrzési célokból / 2016, 108 oldal
- Heller Ágnes - Filozófiai műfajok, különös tekintettel Heideggerre / 2013, 14 oldal
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
