Media knowledge | Studies, essays, thesises » Bedécs László - A magyar média szerkezete, önállósága, államhoz való viszonya

Nyíregyházi Főiskola 2003/2004-es tanév Gazdasági és Társadalomtudományi I. félév Főiskolai tanszék A magyar média szerkezete, önállósága, államhoz való viszonya, nemzetközi összehasonlítása Készítette: Bedécs László gazdálkodási szak, levelező tagozat II. évfolyam C. csoport Nyíregyháza, 2004. január 12 Tartalomjegyzék A média 3 A média kialakulása, fejlődése és szerkezete 3 1. A Magyar Rádió születése 3 2. A magyar televíziózás születése 5 3. Hírdetés, reklám 7 4. Hír 7 Médiamodellek 7 1. Autoriter médiamodell 7 2. Liberális médiamodell 7 3. Totalitárius médiamodell 8 4. Társadalmi felelősség médiamodellje 8 A média államhoz való viszonya 8 A magyar média nemzetközi összehasonlítása 9 Médiafogyasztás adatok 11 Felhasznált irodalom 12 2 A média A médium latin eredetű szó, jelentése - közép, közvetítő. Tehát azt az eszközt, csatornát, melyen keresztül

kibocsátásra kerülnek az üzenetek médiumnak nevezzük. Többes száma a média A média a szocializáció fontos eszköze, a társadalmi normák közvetítésével segít fenntartani a demokratikus rendet. Figyelemmel követi a választott tisztségviselők és befolyásos üzletemberek tevékenységét, hogy vissza ne éljenek a hatalmukkal. „Rákényszerít” az emberekre egy nyilvános napirendet és köz figyelmét a fontos ügyekre irányítva nyomást gyakorol a döntéshozókra. Segít a gazdaságilag vagy társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokon is, hangot ad nézeteiknek. „ A társadalmi párbeszéd katalizátoraként működik: beszámolva más emberek véleményéről elősegíti a társadalmi konszenzusok létrejöttét.” 1 A média szinte az egész világon, így hazánkban létszükségleti cikké vált, mivel a közpolitika világa annyira bonyolult lett, hogy az átlagos állampolgár a legegyszerűbb ügyeket is csak közvetítőn keresztül érti

meg. És ez a média A médiavilág mint egy öntörvényű rendszer rárétegződik a valódi világra, ezért az emberek és a valós folyamatok közé áll, és közvetít, ezért a való világ is csak rajta keresztül létezik. 2 A média kialakulása fejlődése és szerkezete 1. A Magyar Rádió születése 1 Bajomi Lázár Péter: A magyarországi médiaháború, Új mandátum. 1998 3 A világ rádióinak adása az 1920 évek elején kezdődött meg. Hazánk gyakorlatilag gyorsan, már 1925-ben a csepeli adón már rendszeres műsorszórást lehetett hallani. Magyarországon már a századforduló előtt is történtetek próbálkozások a hírközlés kialakítására. Az ötlet Puskás Tivadar nevéhez köthető, aki tervét 1893ban meg is valósította és Telefonhírmondónak nevezte el Ez egy vezetékes rádió volt, vezetékeit póznákhoz erősítették. A Hírmondó a két háború közötti időszakik maradt fent, amikor is az MTI felvásárolta. A később

kialakuló rádiónak sokáig versenytársa maradt, ez köszönhető volt annak, hogy adásaik tisztábbak voltak és ismerték a jó stúdiófelvétel módját is. Az első világháború alatt Magyarországon volt érdeklődés a katonaság részéről a rádió, mint új találmány iránt, de a Magyar Rádió születése a Magyar Távirati Irodához köthető. A Magyar Távirati Iroda 1918-ban kerül állami felügyelet alá, de sikerült megmaradnia vállalkozásnak is, vezetője – 1920-ban – Kozma Miklós lett, személye alapjaiban határozta meg a magyar rádió sorsát. Európai mintára Horthy Miklós kormányzó és Kozma Miklós részvénytársasággá alapította. Így az MTI leányvállalatként igazgatta a rádiót. A környező országokban ( Ausztria, Csehszlovákia, Románia ) a rádió részvénytársasággá alakult, ahol a részvénytöbbséget az állam birtokolta, hazánkban kereskedelmi társaság lett, állami felügyelet alatt. Erre hivatkozva,

miszerint a „ Magyar Rádió üzleti vállalkozás, nem pedig politikai szócső „ a 1930-as évek nyilas korszakában sikerült távol tartani a politikai csatározásoktól. A rádiózás első éveiben a rádiós-technikus személyzet olvasta fel az MTI híreket, és ők adták elő az irodalmi műveket (vers, prózai szöveg, stb.) is A rádiónak kötelessége volt a napi több órás adássugárzás. A 20 évre szóló 2 Ágh Attila: Médiavilág Magyarországon, Médiakönyv. 2002 4 hullámhossz használati engedélyt a posta biztosította, de ezt évről évre folyamatosan meghosszabbították. A rádió növekedése akkor kezdődött meg, amikor megkezdődött a hallgatóság növekedése és az előfizetési díjak fele a rádiót illette meg. Mivel a rádió vezetője kormányhű volt (és ezáltal az ott dolgozok, és az általuk sugárzott műsorok is) a kormány nem próbálta meg bekebelezni. Így vált a Magyar Rádió a magyar kultúra szerves részévé. 3 A

rádióműsorokat a vételkörzet nagysága a finanszírozás módja és a terjesztési technológiák szerint szokták osztályozni, csoportjai: - tartalom: általános és szakosodott műsorok - vételkörzet: helyi, regionális, országos és külföldre irányuló műsorok - finanszírozás: kereskedelmi és nem kereskedelmi - terjesztési technológia: amplitúdó- és frekvenciamodulált, valamint analóg és digitális műsorok. 4 2. A magyar televíziózás születése Sajnos hazánkban későn –1956-ban- kezdődött a televíziózás, de a világ „fejlettebb” országaiban már az 1930-as évek közepétől jegyzik a televíziós adásokat. A televíziózás születésével bontakozott ki igazán hazánkban a tömegkommunikáció. A televíziózás mint technológia műsorszórással kezdődött, a rádióhullámok közvetlenül, mesterséges vezető közbeiktatása nélkül jutottak el a készülékhez. A televízió vizualításával jóval nagyobb közösséget tudott

megfogni mint például a színház, vagy akár a rádió, és ez elég hamar keresletnövekedéshez vezetett. A 3 4 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-Synergon Kft, 2001. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, 1-2. 5 bevezetését követő első öt évben félmillió készüléket adtak el, a rádió ugyanezt a mennyiséget tizenöt év alatt érte el. 5 A televízió gyors térhódítása átrendezte a tömegkommunikáció műfajait, azt, hogy a sajtó és a rádió jóval gyorsabban tudja a híreket az emberek tudtára adni, ezt a lemaradást a televízió a képekkel potólja. Sőt a később kialakuló teletexel, és az általa sugárzott információval versenyben tud maradni a hírközlésben. A médiagazdaságtan a műsorok finanszírozását és a piaci szereplők számát szem előtt tartva, négy televíziós modellt különböztet meg: - Klasszikus kereskedelmi modell: jellemzője az erős állami szabályozás, oligopol piacrendszer, magántulajdonban lévő

műsorszolgáltatók, a nézőnek ingyenes televízió. - Állami/közszolgálati modell: államilag előírt, a néző számára kötelező előfizetői díj, állami tulajdonban működő műsorszolgáltató, monopólium. - Duális modell: oligopol piacrendszer jellemzi, és a klasszikus kereskedelmi és állami- közszolgálati modell elegye. - Sokcsatornás modell: jellemzője a sok szereplő jelenléte a piacon, a piac részekre bomlása, globalizációs tendenciák a piacon, gyengülő állami szabályozás. 6 3. Hirdetés, reklám A jelenlét fizetett módja a hirdetés és a reklám, de talán ebben a megközelítésben ide sorolhatjuk az u.n PR-cikket is A megrendelő saját szándékát, közlését közvetlenül helyezheti el a médiában. Ebben az esetben ki van zárva mindenféle zavaró körülmény, ellentétes vélemény stb. Reklám és PR-tanácsadó cégek vehetők 5 6 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-synergon Kft. 2001 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, 1-2.

6 igénybe megbízásos, vagy átalánydíjas alapon a profi kivitelezés érdekében. Egy jó vizuális megjelenés pl. nem nélkülözheti a megfelelő "kreatív" szakember jelenlétét. 4. Hír „ Az újságíró zsargonban a kérdést igen egyszerűen szokták elintézni: a hír az ami valami rendkívüli eseményről ad számot, amikor nem a kutya harapja meg a postást”7 A hír értékének nagysága, amit a média az emberek felé sugároz mindig az adott társadalomtól és kultúrától függ. A hír független attól, hogy a politika, a művészet, a tudomány vagy a vallás mit tart kívánatosnak. Médiamodellek 1. Autoriter médiamodell A magánvállalkozásként létrejött és működő médiumok politikai funkciói a hatalom igényeinek vannak alárendelve 2. Liberális médiamodell Azt hirdette, hogy az embernek elidegeníthetetlen joga kutatni az igazságot, szabadon kinyilvánítani a véleményét és senkinek nincs joga ebben őt akadályozni.

7 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-Synergon Kft, 2001. 7 A sajtószabadságra a legnagyobb fenyegetés az állam. Ezt tartják a napjainkban működő médiamodell alapjának. Ennek az eszmének a születése a francia forradalom kezdetéig nyúl vissza. 3. Totalitárius médiamodell A XX. század totális diktatúráinak jellemzője Ebben a médiamodellben az állam magában olvasztja a médiát, és propagandaeszközként használja. 4. Társadalmi felelősség médiamodellje A XX. század második felére jellemző médiamodell Hírdeti a szabadelvűséget, a köz szolgálatát, a társadalmi és erkölcsi kötelezettségek teljesítését. 8 Természetesen a médiagazdaságtanban használatos más alapmodelleken kívül is léteznek ( forradalmi-, fejlesztésgátló-, demokratikusmédia) más médiamodellek, de ezek már a fent említett alapmodellek elemeit ötvözik. A média államhoz való viszonya A média és az állam viszonyában a politikai hatalom mindig

túlzott erőfölénnyel bírt. A két világháború között hazánkban csak a politikailag ellenörzött hírek juthattak el a sajtóba és a rádióba, és csak ezután voltak közvetíthetők. 1945 után Magyarországon általános vélekedés volt a média és a politika, mint a nyilvánosság 8 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, 2001. 8 területeinek hamis volta, de a szocialista rendszerek felpuhulásával a média becsülete is nőni kezdett.9 A kiérlelt pártállami rádiós és tévés kultúrát, az 1996 februárjában hatályba lépő médiatörvény teljesen megváltoztatta. A kommunista pártállami korszakkal teljes ellentétben állt a fiatal magyar demokrácia: a médiaszabadságot és a sokszínű médiavilág törvényi biztosítékait alkotta meg. A törvény teljesen eltörölte a kommunisták jogi szabályozását: új médiatípusokat, új piaci lehetőségeket teremtett. A médiatörvény attól, hogy ilyen megújulást biztosított a magyar

médiának, már hatályba lépésekor idejétmúltnak számított. Ugyanis az új kommunikációs kihívásokkal szemben teljesen passzív maradt, nem számol az információs hálózatot jelentő kábelrendszerekkel, nem veszi figyelembe a médiakonvergencia, és a digitalizáció trendjeit. „Általánosságban az is kimondható: a törvény intézményi megoldásokra vonatkozó nyelvezetét a politika nyelvezete határozza meg, a törvénytestben a politika fogalmai hangsúlyosan szerepelnek.” 10 1990-es évek második felében alakult ki a média pluarizmusa, ez egymással versengő köz- és magántévék ekkor alkottak valódi médiapiacot. 1997-ben jut országos műsorszórási lehetőséghez az első két hazai kereskedelmi tévé (RTL Klub és a TV2), és az első két kereskedelmi rádió (Danubius és a Juventus) is. Meglepő, de közel egy évtizedre volt szükség, hogy a politikai rendszerváltás után a magyar média rendszerváltása bekövetkezzen. A magyar

média nemzetközi összehasonlítása A tragédiákban bővelkedő történelmünknek köszönhetően nagy hátránnyal indultunk a magyar média fejlődésében is. 1936-ban a BBC-megkezdte kísérleti 9 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-Synergon Kft. 2001 Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: Médiajog és médiapolitika Magyarországon, Új mandátum. 1999 10 9 adásait, egy évvel később már Franciaországban is kisérleti tévéműsorokat sugároztak. Hazánkban ez csak 1956-ban következik be Az USA-nak csak tíz évre (1939-1949) volt szüksége ahhoz, hogy a televíziózásban átvegye a vezető szerepet, és 1949-ben piacra dobta az első színes tévét, míg nálunk ez (a színes tévé) csak hetvenes évek végén következett be. A kereskedelmi adók engedélyezése közötti különbség még szembetűnőbb: 1954 Anglia, 1974 Franciaország, 1997 Magyarország. A rádiózás történetében a nemzetközi szinttől nem voltunk elmaradva, de a politikai

nyomásnak engedve (a kereskedelmi rádiók bevezetéséig 1997) a rádiókból azt lehetett hallani amit az állam „akart”. Ugyanez volt jellemző az írott sajtóra is. A kommunizmus „ajándéka” ami visszafogta az országunkat a fejlődéstől, (míg a szovjet mentes országok rohamosan fejlődtek) egészen a rendszerváltásig rányomta a bélyegét a magyar médiára is. A rendszerváltás után rohamos fejlődésbe kezdett a magyar média, elvileg szólás- és sajtószabadság volt (felmérések igazolták, hogy az 1994-es választások előtt az emberek kétharmada úgy gondolta, hogy a tévé és a rádió a kormány szócsövévé vált 11). Igazi változást a médiatörvény hatályba lépése (1996 február) hozott: megjelentek a kereskedelmi adók. A magyar média rögtön megpróbálta behozni a lemaradását: számolatlanul a másolták le az ún. szórakoztató műsorokat, és vették át sokadrangú filmek vetítési jogait. Az már csak nagyon keveseket

érdekelt, hogy az on-line média hazánkban a (mai napig is) nagyon elmaradott. De sajnos nemcsak a tévé, hanem a rádió és a sajtó is megkezdte az ún. felzárkózását A tévében, a rádióban és a sajtóban is elkülönülnek a magas színvonalú műsorok és lapok, a közönséges és satnya minőségűtől, de sajnos és ez az országunkról ad rémisztő képet, azokra a műsorokra és kiadványokra jóval nagyobb kereslet mutatkozik amik közönségesek, semmitmondóak (pl. show-k, „szórakoztató 10 műsorok”). Ha technikában nem is, de ebben biztosan sikerült utolérnünk a tőlünk nyugatra élőket. 12 11 12 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-Synergon Kft. 2001 Médiakönyv, 2002. 11 Felhasznált irodalom Bajomi Lázár Péter: A magyarországi médiaháború, Új mandátum, 1998. Ágh Attila: Médiavilág Magyarországon, Médiakönyv, 2002. Szente Péter: Közmédia és pártatlanság, Médiakönyv, 2002. Cseh Gabriella- Sükösd Miklós:

Médiajog és médiapolitika Magyarországon, Új mandátum, 1999. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2 Zsolt Péter: Médiaháromszög, Eu-synergon Kft, 2001. 12