A reformkor legnagyobb regényírója, költő és politikus. Habsburg-hű főúri családból született, német anyától. Nevelője, Martinovics egykori vádlott-társa ébresztette fel benne a magyarság tudatát, s a pesti egyetem légköre a nemzeti és liberális eszmékért való rajongást. Az 1830-as párizsi forradalom hírét már örömmel fogadta. Ügyvédi vizsgát tett, majd hosszabb külföldi körútra ment. Politikai eszményképe külföldi tapasztalatai alapján egyre inkább a nagybirtokrendszer nyűgétől megszabadult, polgárosodott Magyarország lett. A falu jegyzője című regényében ennek érdekében leplezte le a feudális vármegyét, a megyei nemesség romlottságát, s tárta fel a jobbágyság szenvedéseit. Regényt írt Dózsa parasztháborújáról is, hogy figyelmeztesse kortársait, milyen veszedelmek származhatnak a nép elnyomásából. 1848-ban közoktatásügyi miniszter lett, de megrettent az események forradalmi alakulásától, s elhagyta az országot. A kiegyezés után újból miniszter lett, s ő alkotta meg az általános, kötelező népoktatásról szóló törvényt. - Néhány szép verse örök értéke marad líránknak. Búcsú című költeményét 1836-ban írta, mikor külföldi körútjára indult.
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az AntarktiszAntarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Kapcsolódó doksik- Meskó Attila - Eötvös Loránd geofizikai vizsgálatai / 2006, 6 oldal
- Hunfalvi Mária - Eötvös József és az 1868-as népoktatási törvény / 2004, 8 oldal
Eötvös József kortársai:
- Arany János
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Jókai Mór
- Kazinczy Ferenc
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Mikszáth Kálmán
- Petőfi Sándor
- Vajda János
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Sándor
