Informatika | Grafika » A grafikai eljárások története

. 11. RES A GRAFIKAI ELJÁRÁSOK TÖRTÉNETE MIT NEVEZÜNK GRAFIKÁNAK? alkotta. Azzal tehát, hogy a művész sokszorosítás céljából lemezét,dúcát vagy kövét stb megfe- A grafikai művek fő kritériuma a, sokszorosíthatóság elve. Ez azonban nem tévesztendő össze a lelő műintézetbe adja, azaz a levonatokat géppel készítteti, műve még mindig művészi grafika marad. Viszont még ha oly művészi is a színes reprodukálhatósággal. Például a ce~za-, szénvagy krétarajz, vízfestmény vagy pasztell nem grafika, annak ellenére, hogy a közfelfogás eze- reprodukció, az mégsem műalkotás. ket is , annak tartja. Ezek, műkifejezéssel élve, úgynevezett piéce-unique-ek, unikumok, egyetlen A sokszorosíthatóság és a művész alkotómunkája útján létrejött grafikai alapanyag az a két fő ténye- , példányok, melyeket csak reprodukálni lehet, de ~okszorosítani nem. ző, mely a grafikaj művekre nézve elvi jelentősé­ gű és

meghatározásukban mérvadó. A grafikai műveknek nincs is az egyetlen példányok értelmében vett eredetije. Még a plakát ere- Valamennyi sokszorosító grafikai eljárás a kézművességből eredt, a művészek csak később detije is. lényegesen különbözik az utcára kiragasztott plakáttól A grafikai alkotás eredetije kezdték alkalmazni. Eleinte nem tettek különbséget a kivitelező mester és az alkotóötleteit meg- ugyanis, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, maga a fadúc, kő vagy a fémlemez. ,· valósító művész között. Művészi grafika csupán az a műalkotás, melynek „ere- Mikor a művész lemezzel dolgozik, meg kell tanulnia a tükörképben megvalósuló rajzát gondo- detijét", a sokszorosító alapanyagot művészi megmunkálás hozta létre, vagyis azt a művész latban megfordítani, és ez alapvetően megkülönbözteti ezt a technikát a rajzolástól és a festéstől. 64 A GRAFIKA TÖRTÉNETE -, ( 1 A

fametszet a grafikai eljárások közül a legkorábbi. Egyidős a kínai-japán kultúrával Amióta a A kínaiak a fatáblás nyomtatást i. sz 600 körül találták fel. Az első ránk maradt fametszeti kép Távol-Keleten a selyemkimonót hordják, azóta él a fametszet őse is, a mintanyomó dúc. A mai ér- 868-ban készült, STEIN AURÉL (1862-1943) találta Tunhuangban (Nyugat-Kírta), egy -kínai nyelvű telemben vett fametszet ugyanis ebből a selyemfestő iparból fejlődött ki. Idóben jóval megelőzi a könyvnyomtatás feltalá- buddhista szutra (szent könyv) illusztrációjaként. Ma a londoni British Museumban őrzik lását. Feltételezhető, hogy Gutenberget egy fadúc vezette a nyomtatás gondolatára. Bizonyos értelemben a fametszet már akkor meg- Ez arra enged következtetni, hogy az illusztrációnak a IX. század derekán már bizonyos múltja (40. ábra) volt. Ennek előzménye, közvetlen őse az agyag:; dúcról, később fadúcról nyomott·

kis; kerek pe~ született, amikor a selyemkimonó mintáihoz készülő dúcokkal külön, kisebb selyemdarabokon úgynevezett próbanyomatokat készítette1<. Távol- csét formájú Buddha-kép, illetve az ezzel tele~ nyomtatott textil vagy papírdarab, me'ly „Ezef Keleten ma is előfordul, hogy modern fametszetekről selyemdarabokra készülnek levonatok. Buddha" néven fogadalmi ajándékként szerepelt. Ez a technika valószínűleg Indiából került át 40.ábra Fametszet a világ legrégibb nyomtatott könyvébó1, a Gyémánt Szutrából, i. sz 868-ból A GRAFIKA TÖRTÉNETE 65 Kínába, a buddhizm ussal együtt. Megvolta k ugyanakk or a kínai előzményei is a pecsét- és más nyomtatástechnikában. A fametszet Kínából A középkorb an már kártyákat, szentképe ket sokszorosítot tak fametszetről. A könyvnyo mtatás került át Japánba és Európába. elterjedése után elsősorban a kézzel festett iniciálékat helyettesítették

fametszetekkel, valamint Az első évszámma l ellátott fametszet, a Szent Kristóf, 1423-ból származik (41. ábra) a könyvkötők a könyvtábl ák előállításához használták makulatúr ának. Az illusztrációk elsősor­ ban bibliai szövegek és szentek életének meg- Az első, névvel jelzett, fáról nyomtato tt lap szintén a XV. század elejéről való, és Szent Bernátot ábrázolja, amint Krisztus átöleli. Egyetlen példánya a bécsi Albertináb an található A fadúcba metszett név szerint svábföldi művész alkotta. jelenítését szolgálták olyan közönség számára, mely az olvasni tudókénál sokkal nagyobb volt. Az első művészi kvalitású, tisztán vonalas megoldású fametszetek az 1410-1420 körüli időkből ismeretesek. Minden esetben színezték őket Ez sok üres, fehér felületet követelt, melyet a fadúcból ki kellett vésni, ezért nem készült akkoriban folthatásokra épülő fametszet, mely a nyomtatódúc jellegének

sokkal inkább megfelelt volna. A fametszet a reneszáns z Európába n már magasan fejlett technikáv al készült, és igen elterjedt volt. A röplapjelleg, melyet a fametszet sokáig megőr­ zött, szintén hozzájáru lt ahhoz, hogy már megjelenésekor olyan gyorsan és olyan széles körben elterjedt. Dürer is alkotott lapokat, melyek furcsa és különös eseményekről adtak hírt. Az a stíluskülönbség, ami a kínai-japán fametszetet az európai reneszáns z koritól elválasztja, megfelel annak a különbségnek, mely a két kultúrát, a két művészi látásmódo t megkülön bözteti egymástól. Technikája azonban maradt az eredeti, azaz a lapdúc módszere. A lapdúc olyan dúc, melyet a fa rostjainak mentében vágtak. 41.ábra Ismeretlen XV. századi művész: Szent Kristóf, 1423; fametszet (lapdúc), 28,7x20,7 cm 66 A művészek ábrázolása ikat rendszerin t tollrajz formájában adták ki fametsző mesterekn ek sokszorosítás céljából, így

műveiket széles körben, A GRAFIKA TÖRTÉNETE számos példányban népszerűsíthették és értékesíthették. Ebben az idóben tehát a fametszetnek elsősorban reprodukciós célja volt. Sajátos, vonalas stílusuk is onnan ered, hogy eredetijük tollrajz volt, melyet a fametsző üzem pontosan, vonalról vonalra, a legkisebb részletekig, a la facsimile reprodukált. ALBRECHT DüRER (1471-1528) szemmel láthatóan kifinomította a fametszettechnikát, ám így is nagyon rá volt utalva a jó fametszőkre. Dürer fametszetei egyre gazdagodtak plaszticitásban, térhatásban és mozgalmasságban, ami már az Apo- kalipszis lapjain is jól megfigyelhető. Az 1498-ban kiadott 15 fametszetből álló sorozat mély hatást gyakorolt kortársaira, elsősorban a művészekre. Sem az ifjabb Hans Holbein, sem Lucas Cranach, sem később a francia Jean Duvet nem tudta magát kivonni ezeknek az erőteljes és érett lapoknak a hatása alól, melyeket feltehetően még Dürer maga

metszett (42. ábra) Késóbbi fametszetei, a 42.ábra Albrecht Dürer: Ababilopi szajha-(':'-pokalif!szis), Mária élete és a Kis Passio finom és gyengéd pasztorális jellegű, kifogyhatatlan elbeszélő készségű, idillikus falusi képek sorozat. A Mária élete 20, a Kis Passio 37 fametszetből áll. Dürer első famet- 1496/98; fametszet (lapdúc), 39,4x28 cm'· szet portréját L Miksa császárról készítette. össze tíz fennmaradt lenyomata ismeretes. LUCAS CRANACH (1472-1553) az elsők között A fametszetű ~önyvillusztráció fénykora - az végzett technikai kísérleteket a fametszet eljárá- IFJABB HANS HoLBEIN (1497/98-1543) mtíködése sának gazdagítására. Már 1507-ben nyomtatott alatt .volt Visszatért az illusztráló· művészettől két dúcról, mellyel a fény-árnyék hátású rajzhoz minden festői hatást távol ·tartó technikáho~. hasonló eredményt ért el. Ezzel a tisztán rajzoló-technikával p.z igazi

éi'te'- <lányban adták el a zarándokoknak, de ma mind~ lemben vett ·könyvillusztráció meg~remtőjévé ALBRECHT ALTDORFER (1480-1538) nevéhez fűző­ dik az első tiszta színes fametszet megalkotása. A vált. Leghíresebb és legjobb alkotásai közé tartoz- regensburgi Szép Madonnal519-1520 körül négy- tett fametszetsorozatai, melyek· zárt ciklusként hat -színben készült. Bizonyára több ezer pél- 1538-ban jelentek meg (43. ábra) A GRAFIKA TÖRTÉNETE nak az Ótestamentumhoz és a Haláltánchoz készí'- 67 A fekete alapra készülő, úgynevezett fehérmetszet eljárását feltehetőleg a svájci URS GRAF (14851527/28) találta fel (44. ábra) Forradalmi átalakulás akkor következett be, amikor a harántul szeletelt, úgynevezett száldúcok használatára tértek át a fametszők. Ez az első pillanatban lényegtelennek látszó különbség adott a fametszésnek századokra kiható új fordulatot, és 43.ábra . .

Ifjabb Hans Holbein: Képek az Ótestamentumhoz sorozatból, 1530; fametszet Oapdúc), 6x8 cm nyomta rá egy meróben új stílll$ bélyegét. Az új technika ugyancsak a Távol-Keletről jutott át kontinensünkre, valószínűleg . holland vagy angol gyarmatokon járt európai művészek közvetítésével. A szál- vagy harántdúcnak a lapdúctól eltérő, a vésőnek könnyebben engedelmeskedő viselkedése kitágította a mesterségbeli lehetősé­ gek határait: új formák, új megoldások kerültek előtérbe. E műhelytitkot az angol és a holland fametszők sokáig rejtegették, de egy 1779 táján lezajlott fametszetpályázat kapcsán mégis kiderült a nagy titok, mely különösen a francia fametszők kíváncsisága elől már amúgy is jó ideje csak nehezen volt leplezhető. A napóleoni háborúk után egyre több nyilvános múzeumot létesítettek, és a mind szokásosabbá váló kiállítások katalógusai, a könyv~k illusztrációi, a folyóiratok

képanyagai nélkülözhetetlenné tették a fametszetet. Csakúgy, mint a reneszánsz idején, a fametszet igen keresett alkalmazott műfajjá vált. Ebben a korban is csodálatos technikával, azóta is felülmúlhatatlan tökéletességgel részben festményeket, rajzokat metszettek fába a la facsimile. Ez a 44.ábra Urs Graf: Luzerni zászlóvivő, 1521; fametszet (lapdúc), 19,lxl0,7 cm 68 A GRAFIKA TÖRTÉNETE xilográfia. A XIX század xilográfusai csodálatra méltó pontossággal sokszorosították a nagy mű­ vészek, így pl. HONORÉ DAUMIER (1808-1879), ADOLPH VON. MENZEL (1815-1905) és GUSTAVE DORÉ (1832-1883) rajzait (45. ábra) A fametsző mesterek között lassanként kiváló művészek is felbukkantak, akik egyéni és főként nagyon anyagszerű stílust vittek a műfajba, és ezzel előkészítették a mai értelemben vett modern fametszet útját. JEAN-FRAN<;:01S MILLET (1814-1875) már 1860 körül megalkotta első saját kezű

lapdúcmetszeteit. Később őt követte PAUL GAUGUIN (1848-1903), aki valószínűleg a faszob- rászatból indult ki (46. ábra) Nem halt ki azonban az illusztrációs fametszet sem, mint erről JoAN MIRÖ (1893-1983) eredeti, nagyon szabad, de annál frissebb, színes fametszetei tanúskodnak. 45.ábra Gustav Doré: Nimród - illusztráció Orosz- és Lengyelországban (lubov-ok) a famet- Dante Isteni színjáték című művénez~ szet mint népművészet már korábban is virág- metszette: Pannetnaker és Ligny, :J.861; zott, mely egyesülve a művészi fametszéssel, a fametszet, 24,5x19,5 cm modern értelemben vett fametszet felülmúlhatatlan megnyilvánulásait eredményezte. 46.ábra Paul Gauguin: Te arii vahine; fametszet (lapdúc), 10x18,5 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE A magyar fametszetre sajnos nem lehet teljes fenntart ás nélkül mindez t elmond ani. Ennek elsősorban két oka yan: a hagyom ány és a műpártolás hiánya. A népi hagyom ányok nálunk

hiányoz tak, továbbá a magyar fametszők Bécsből vagy Olasz- és Németo rszágbó l bevánd orolt fametszők, műveiből, tehát csak másodkézből kaphatt ák az ihletet. Jellegzetes nemzet i stílus csak késve és számos akadály on keresztü l alak1,1lhatott ki. A másik tényező 3c megfelelő műpár­ tolás hiánya V<>lt. A fametsz etnek nem volt közönsége; leginkább dekorat ív könyv-illusztráció formájában alkalma zták. Jelentős azonba n az erdélyi • népi motívu mok felhasz nálása az 1920-30-as új művészeti törekvésekben. A Kós Károlyi motívu mrends zer követői a magyar 47.ábra fametsz etben: GY. SZABÓ BÉLA (1905-1 985), MOLNÁR C. PÁL (1894-1 981), KUNT ERNŐ (1920-1994), ÁGOTHA MARGIT (1938-). Egyedü lálló DERKOVITS GYULA (1894-1934) fametszet- Derkovi ts Gyula: Kaszafenő paraszt (1514. Dózsa-sorozat), 1928; fametszet, 48,6x44 cm sorozatai a Dózsa-sorozat, kiemelkedőek HINCZ GYULA (1904-1986) fametszetei (47. ábra)

használ atában jelentősek GYULAI Lívrnsz (1937-) Mintho gy a fa kényes és drága anyag, felmerü lt más, olcsóbb anyago k alkalma zásának szükségessége. A linóleum a leggyak rabban használ t A magasn yomásh oz még többféle alapany ag is felhasználható: különböző műanyagok, kartonle- ilyen . pótanya g A Unóleu m fametszet-szerű 70 művei. mez stb. Minden nek fő alapja az, hogy a nyomóforma az alapból kiemelkedik , , , , MELYNYOMAS {~EZMETSZET, REZKARC STB.) A művészi mélynyomó eljárásokat két csoportra ékesítésére aranyból, ezüstből ritkán vörösrézből osztjuk, a savval és a nem savval kezelt eljárá- készültek. Ezekre metszettek, a mélyedéseket fekete fémkeverékkel töltötték ki, egy szintbe hoz- sokéra. ták a lemezfelülettel, utána csiszolták, és így a Nem savval kezelt eljárások: - rézmetszet (Kupferstich, gravure sur cuivre, engraving), - hidegtű vagy pusztatű (Kaltnadel, pointeseche,

dry-point), - borzolás (mezzotinto, maniere noire). Savval kezelt eljárások: - rézkarc (Radierung, eau-forte, etching), - lágyalap (vernis-mou, soft-ground), - foltmaratás (aquatinta). rajz gyönyörűen látható lett. Ezek a lapocskák a niellók. (Niellum, niello: réz, ezüst, ólom, kénnel képzett vegyülete.) Ezekről a niellókról könnyen lehetett nyomóformát készíteni újabb öntésre, ese!leg egyszerűen eltávolítható festékanyaggal rajzukat papírra átnyomni. NEM SAVVAL KEZELT ELJÁRÁSOK Rézmetszet A rézmetszet kezdeti korszakának három cso- A mélynyomó, illetve a síknyomó eljárásokat portja: a névtelen, a kezdőbetűs és a betűjeles méltán nevezhetjük európai műfajnak, születé- mestereké. sük, fejlődésük és alkalmazásuk csak Európára vonatkozik. A fametszet a könyvnyomtatás révén az európai művelődés A nagyrészt névtelen mesterek sora azzal az 1446-os mesterrel kezelődik, akinek munkája, a Passio, a

legrégibb keltezésű fennmaradt rézmetszet. meghatározó tényezője lett és a rézmetszet és a rézkarc mindmáig megmaradt A kezdó'betűs mesterek szintén a XV. században működtek. Kiemelkedők az E S; B M; A G a művészek kezében, és még a mai mélynyomó kezdőbetűvel jelölt mesterek. könyvnyomtatásban külön iparággá alakult, a eljárások sem tudták kiszorítani. A mélynyomó grafikai eljárások eredete az ötvösségbe nyúlik vissza. Valószínű, hogy az első kísérletek nem is grafikai célúak voltak. ,,Minta"lapoknak készültek, esetleges későbbi felhasználásra A kis lapocskák, díszítőlemezek vasvértek A GRAFIKA TÖRTÉNETE A betűjeles mesterek kora a XV. század utolsó negyede Kiemelkedő egyénisége MARTIN ScHONGAUER (1450-1491), jelentős művei a két, tizenkét lapos sorozat: a Mária élete és a Krisztus Passio; valamint ISRAEL VAN MECKENEM (1440-1503) német ötvös és rézmetsző, aki rézmetszeteit nem-

71 csak saját, hanem Schongauer, Dürer rajzai után is készítette. LEONARDO DA VINCI (1452-1519) is készített rézmetszetet. Az egyetemes rézmetszet legkiválóbb alakja ALBRECHT DüRER (1471-1528). Dürer mű: vészi munkakészs égét egységeseb ben jelentik grafikai művei, mint festményei. Rézmetszete ibe szinte belevéste élete folyását. Munkásság át három részre oszthatjuk: 1. Talán a legterméken yebb szakasz a nagy la- pok kora, mely a kezdeti kis metszetek után több esztendeig tartott, és 1505-tel, a második itáliai úttal zárult (pl. A csábítás, A séta, Szent Sebestyén, Ádám és Éva stb). 2. A Passio sorozat és a Madonnák kora, mely a németalföld i út idején 1520-ban zárult le (pl. a Passiók és a Madonnák mellett, a Melankólia; a Lovag,Halál és Ördög; a: Szent Jeromos szobájá- 48.ábra Albrecht Dürer: Lovag, Halál és Ördög, 1513; rézmetszet, 25x19 cm ban) (48. ábra) Hidegtű vagy pusztatű 3. Szigorú

tárgyilagossággal készült arcmások, a jellemzés mintaképei. Ezek a képmások vitték Ezt az eljárást már a X--VI. századtól alkalmazták Többek között Rembrandt is használta, de csak a XIX. század vége felé terjedt el a főszerepet egészen haláláig. Arézkarcműhely képe lényegében nem sokat vál> Borzolás tozott azóta, hogy ABRAHAM BOSSE (1602.:'1676) megörökítette (49. ábra) LUDWIG VON SIEGEN (1609-1680) hesseni főhad­ nagy találta fel. 1642-ben Hesseni Elizabethről készített műve az első keltezett borzolás. A bor- Acélmetszet és cinkmetszet zolást eleinte csak a vonalas metszetek kiegészítésére használták. A XVIII század elején ez Ezek a rézmetszette l rokon eljárások. Az acélmetszetet az angol CHARLES HEATI;I (1785-1848) találta fel 1820-ban Ezzel a technikával különlegese n finom hatások érhetők el, így még ma is használják a bankjegynyomtatásban. A cinklemez olcsóbb a rézlemeznél, és

könnyebben megmunkál ható. 72 a technika Hollandiába n, Angliában és Franciaországban igen elterjedt volt. A XVIII. század végén szebbnél szebb angol borzolások születtek E ritkaságok alacsony példányszámuk miatt ma is nagy értékűek A GRAFIKA TÖRT~NETE SAVVAL KEZELT GRAFIK AI ELJÁRÁSOK A rézkarc. A rézkarc kezdetei szorosan összefügg nek a vasmaratássa l, melyet elsősorban páncélok és fegyverek díszítése során alkalmazt ak. Nyomai a XV század. végén szórványo san tünedezte k fel Bár az első hitelesen keltezett rézkarc évszáma a századfordul ó utánra esik, mégis feltételezhetjük, 49.ábra hogy a századvég i ötvösök a már kialakult Abraham Bosse: Pillantás egy rézkarcnyomó marató mesterség gel dolgoztak . A nagy ötvös- mú'helybe, 1642; rézmetszet, 25,5x31,7 cm műhelyek körébe tartozott az augsburgi fegyver kovácsműhely is, melynek több kiváló mestere, közöttük~ DANIEL HOPFER (1470-1536) az

elsők között használta a rézmaratá st grafikai sokszorosításhoz. Ezzel az eljárással készítette erőteljes lapjait, így a Golgotát és a Szent Sebestyént. , · Az első keltezett rézkarc évszáma: 1513; Szerzője a svájci URS GRAF (1485-1527/28) a kiváló festő, réz- és fametsző volt. A kísérletezők közészámíthatjuk ALBRECHT DüRER-t is, aki fegyverműves elődeihez hasonlóan vaslemeze ken kísérleteze tt 1515-1518 között. A nőrablás, Krisztus az·· Olajfák hegyén és Nagy ágyú című lapjain tisztán láthatjuk vonalbeli törekvése it (50. ábra) A nürnbergi ,,kismeste rek" közül is sokan foglalkoztak iézkarcolással, így pl. ALBRECHT ALTDORFER (1480-1538) is Itáliában az elsők között FRANCESCO MAZZUOLA/ más néven PARMIGIANINO (1503-1540) készített rézkarcot. ·Tanítványa ANDREA MELDOLLA, más néven SCHIAVONE (1520'7-1563) volt, aki hideg50.ábra tűt is Albrecht Dürer: Krisztus az Olajfák hegyén, 1515;

BAROCCI (1526/28-1 612) volt az első, aki rézkar- vaskarc, 22,lx15,6 cm cain a sav fokozati e'f'edményeit is kihasználta. A GRAFIKA TÖRTÉNETE használt karcai befejezéséhez. FEDERICO 73 Az igazi rézkarcoló kultúrát Németalföld képviselte. A Rembrandtot megelőző rézkarcolók nagy az emberi lélek örök igazságainak mindig ható, ma is élő erejét vetítve felénk. Például Lázár fel- csoportjából kiemelkedett a kiváló rézmetsző, LUCAS VAN LEYDEN (1494-1533). Ezt a technikát támadása, a Bevégeztetett, a közismert Százforintos lap, a Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból stb. (51. ábra) kezdetben rézmetszettel keverve használta, ilyen alkotása pl. az I Maximilian császár arcképe Később teljesen maratásra tért át Az IDŐSEBB PIETER BRUEGEL (1525-1569) néhány nagy méretű vonalas karcot készített. LUCAS VAN UDEN (1595- FRANCISCO GOYA (1746-1828) Rembrandthoz hasonlóan azok közé tartozik, akiknek a

rézkarc fejlődése művészi és technikai szempontból egy- 1672/73) elsősorban tájképeket metszett. JAN VAN DE VELDE (1593-1630) karcai között bőven aránt máig a legtöbbet köszönheti. Többek között a Tauromaquia (Bikaviadal)-sorozatával (1814-1816) találunk életképeket, arcképeket. gazdagította a rézkarc történetét (52. ábra) Angliában WILLIAM HOGARTH (1697-1764) főként A széles körű, gazdag holland grafikai rétegből nőtt ki a legkiválóbb .rézkarcoló: REMBRANDT szatirikus lapokat alkotott (53. ábra) Az őt követő THOMAS ROWLANDSON (1756-1827) kiváló HARMENSZ. VAN RIJN (1606-1669) Művészetében a mesterség maradéJ.<talanul alkalmazkodik a karikatúi:,ákat készített. kifejezés tartalmához. Külső, letapintható érzékelés útján a belső tartalom lényegéhez közeledik, AXX. században GEORGES BRAQUE (1882-1963) is készített rézkarcokat, melyek közül néhányat saját 51.ábra Rembrandt: Krisztus kiűzi a

kufárokat a templomból, 1635; rézkarc, 13,5x16,5 cm 74 A GRAFIKA TÖRTtNETE 52.ábra Francisco Goya Tauromaquia (Bikaviadal)-sÓrozatának 20. lapja, 1816; rézkarc, 24,5x35,5 cm maga nyomtatott. Szakadatlanul kísérletezett, amit pl. a Fehér kocsi különböző lenyomatai is ' ' tanúsítanak (54. ábra) Ennek a maratásnak JOAN MIRÖ (1893-1983) számos lapjához hasonlóan több állapotot ·mutató lenyomata ismert. Azonban a rézkarc fejlődésére 53.ábra 54.ábra William Hogarth: A nevető közönség, 1733; Georges Braque: A fehér kocsi, 1958; rézkarc, 17,8xl5,8 cm rézkarc és foltmaratás, 24x29 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE 75 SS.ábra Pablo Picasso: 347. Szvit, 1968; rézkarc, 39,5x56,5 cm is századu nkban a legnagyobb hatással PABLO PICASSO (1881-1973) volt (55. ábra) Foltmaratás (akvatinta) Ezt az eljárást JEAN-BAPTISTE LE PRINCE (17341781) találta fel. 1768-as keltezésű lapja a legkorápbi foltmaratás Ezzel a technik ával

készítette Goya 1794-98 között a 83 lapból álló csodálatos Caprichos (Ötletek)-sorozatát (56. ábra) Lágyalap A puha tónusok elérésén ek további lehetosége az átnyom ásos eljárás, az úgynev ezett lágyalap. 56. ábra Francisco Goya: Egy húron pendülnek (a Caprich os-soroz at 5. lapja), 1794; rézkarc, foltmaratás és hidegtű, 19,SxlS cm 76 l iRlFI Kl TÖRTtNETE 57. ábra Toan Mira: foltmaratás hat színben a ITT. sorozatból, 1953; 24,5x32 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE 77 G / kőraj/. = litográfia eljárás fe ltalálója és első alkalma1.ója ALOIS S1 JIFELDER (1771-1834) volt, / tu lajdonképpe ni és technikailag je lentős fejlő­ dés THf'OUOl{E G(:RtCAuLT (1791 - 1824), ELCF.IE aki első l,1pjait 1798-ban készítette Bajorország ba n. A ké5rnjzolásró l írott könyve 1818-ban jelent ÜI::LJCROIX meg. A kőrajz azonban mégsem Németors7á g- (1798-1863) és HO/ORF ÜAUMII R (1808-"1879) munkásságá vnl kezd

(ídött. A „litográfia" elneve7ést is a franciáknak köszönhetjü k ME~ZEL (1815-1905), aki szüle tett és persze ta- Minden 1817 előtt nyomtatott lapot ( émetor~zágban aL. 1820-ig keletkezette ket is) i11k1111rílm- nult litográfus volt, íllkotott néhány példas✓erű lapot ezzt'I a technikáv11 I (58. ábra) /1111mak, ,,(ísnyomtat ványnak" neveznek, ugyanúgy, mini az 1500 előtt kés7ült könyveket. ban indult fej l ődésnek. Csak AoOLl'II VO/ fhcodore Gérica ult-nak az elsők közölt sikerült a litográfiába n krétarajaal különleges, változatos fel ületű hat,ísl elérnie. Géricault 1817 óta dolgo- zutt ezzel a technikáva l, Eugenc Delacroix pedig már 1814-bcn végezte első kísérleteit. Géricaullval együtt ő volt az, aki festészetéve l párhuzamosn n oldott, a klasszicislc1 merevségcn felül kerekedő stílust alakított ki, és ezért méltán neve1Lék „a litográfia felszabadító jának".

Dclacroix-n ak mindenckcl6tt Goethe Ft111stjáho/4 és Slmkrspenre l-fn111/etjéhe7 készített illus/4trációi váltak ism e rtté. Kora legkiválóbb állatfestője volt, és a litográfia területén is olyan kiváló ábrázolások kerültek ki a keze alól, mint pl. a Lovat 111nrcn11goló oroszlán (59. ábm) FRA"fCISCO GOYA (1746- 1828) i dős korában Bordeaux-b an vált az akkor még fia tal technika mesterévé. 1820-tól tartózkodot t o ll, és alkolla 58. ábra többek között a Los Taro~ de Burdeos (A borde(IIIX-i bikák) soro.~,l négy csodálatos lapját, melyek kertjében, 1851; litográfia - kaparásos technika, 1825-ben jelentek meg. Goya a krétával készített k6rajz szépségeive l gazdagította a litográfia tör- 23,5x18 cm ténetét (60. ábra) Ada/pi, von Me11zel: Knrikajáték n kastély 78 A GRAFIKA TÖRTENET E 59. ábra Eugene De/acroix: Lovat m arcm,goló oroszlan, 1844; kréta Iitográ fia, 23,8x12 cm H ONORF 0 1UMIER tnnu1t

li tográfusból vált rnt'.í- EDOUARD M ANET (]832- 1883) is alkalmazta ezt a vésszé, n karikatúrát egyedülállóan müvészi technikát. H EN RI DE TOULOUSE-LAUTREC (1864- színvonalra emelte. 1901) 1891-ben készítette első színes litográfiáját, 60. ábra Francisco Goya: Bmvo, tora!, 1825; krétali tog ráfia, 30,5x41 cm A GRAFIKA TÖ RTENE TE 79 eoNe ERT @OOiíl~ !Rl@M@~ BAL @ WJ!Olt9 ~@@@[ fö)@ílflfivfi? @ílRílfiM t':!Jlb 1N IJ'Q,, ~!91.S TOUS L cis SOIRS 61. ábra 1 Henri de To11lo11se-Lmitrec: Mo11li11 Ro11ge La Go11 /11e; 1891; színes litográfia (plakát), 191xl17 cm LA GOULU E egy plakátot a Moulin Rouge szárn ára (61 , ábra), E lső színes plakátjainak sikere arra ösztönözte Toulouse-Lautrecet, hogy (,;!gyre többet fogla lkozzon ezzel a technikával, és 1896-ban az Elles (Ók) című sorozatban először has✓.:nálta fel a szú,éket tisztán művészi lapokon. A színes litográfia fejlő­ désében nagy

szerepet já tszott az is, hogy a kiadók egyre több művészt nyertek meg ennek a mi'.ífajnak, A művészi litográfia fejlődése ettől kezdve - Franciaországban máig - szorosan összefügg a könyvillusztrációvaL PICASSO 19l9 és l921 között ra jzolta kőre e lső litogrii fiáit, de csak jóval késéSbb vált a modern litográfia legnagyobb hatiisú és a leggazdagabb variációs lehetősége ket feltá ró ösztönzőj évé (62. ríbm) , 62, ábra 63. ábra Pa/Jlo Picnsso: Csrrládi portré, 1962; Georges Braque: Madár /0111l1ok között, 1961; színes kréta litográfia, 56x76 cm litográfia, 80,Sxl 0S cm 80 A GRAF I KA TÖRTÉNETE 64. ábra Marc Chagall: Fa lusi hegedtís, 1911; l itográfia - ecsettechnika, 28,9x22,5 cm 65. ábra Barabás Miklós: Koss uth Lajos, 1848?; litográfia, 24,Sx18,5 cm l 1 GEORGE~ BRAQUE-tól (1882-1963) kb. száznegyven litográfiát ismerünk (63 á/Jm) M 11{ö 1944-ben fejezte be ötven darabból álló fe-

kete-fehér sorozatát, és 1950-ben egy könyv illus7trációjaként 72 színes litográfiát készített. Ezenkívül még számos öná lló lapot is nyomta tott M 1RC O t/C/LL (1887-1985) négyszáz lapot és illusztrációt alkotott (64. á/Jra) BARABÁS M I KLÓS 0810-1898) volt a XIX. század i litográfia kiváló m,1gyar mestere (65. ábm) A GRAFIKA T ÖR T ÉNETE ,, . -·; 81 ZI A OMA A szitanyomás (szcrigráfia, latinu l seric-um = d e rendkívüli sokoldalúsága révén m.egjelent az selyem) eredete több évszázadra te hető. Már az ipar és a reklám számos terü letén. Grafikai lapo- ókorban is használtak sablonokat, melyek a szi ta- ka t először amerikai művészek sokszorosítottak nyomás alapelemei. Az első grafikai nyomtatásra szitanyomással. Elsőként Guv MACCOY 1938-ban használt szi tát azonban csak a XVIl. század vége állított ki szitanyomat-sorozatot. A második vi- felé készítették Japánban . Ezt a technikát az

1920- lágháború utá n ez az eljárás nagymértékben e l- as évekig kizárólag textilnyomásra használták, terjedt. (66 ábra) 66. ábra Zala Tibor: Carminn B11rtllrn 0 Forh111a, 1993; szitanyomat, 70x55,5 cm 82 A GRAFIKA TÖRTÉNETE