Irodalom | Középiskola » Babits Mihály Esti kérdés című versének elemző bemutatása

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:417

Feltöltve:2007. április 04.

Méret:83 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 Anonymus 2015. január 04.
  Tanultam belőle.
11110 Anonymus 2014. november 09.
  Fontos időt spórolt meg nekem OK
Köszönöm szépen!

Tartalmi kivonat

Babits Mihály Esti kérdés című versének elemző bemutatása I. Babits Mihály => az újklasszicizmus egyik legnagyobb magyar képviselője => a Nyugat egyik meghatározó alakja, 1928-től haláláig szerkesztője, arculatának szigorú alakítója => a kor irodalmi vezéregyénisége => igazi "poeta doctus": - hatalmas klasszikus műveltséggel rendelkezik - 1940-ben az olasz állam San Remo-díjjal tünteti ki Dante-fordításáért - a klasszicista esztétikai alapelveinek tudatos követése (időmértékes verselés, versformák, csiszoltság, pontosság, gyönyörködtető és bölcselkedő jelleg) => bölcseleti érdeklődés - filozófusnak készült (tárgyiasabb líra felé vezérli költészetét) => hatással volt rá: - Bergson szubjektívidő-elmélete - Schopenhauer szubjektív idealista világnézete - Nietzsche filozófiája - Szent Ágoston Vallomások c. műve - Biblia (katolicizmus) II. Babits Mihály: Esti kérdés (1909) 1.

Keletkezése: - 1908-ben Szegeden kezdte el, de csak 1909-ben fejezte be Fogarason - a Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) c. kötetének egyik központi verse 2. Filozofikus költemény (akárcsak a Lírikus epilógja): - végső kérdéseket feszeget benne a költő: a lét és nemlét, illetve a lét céljának, miben valóságának kérdését - Németh G, Béla kérdező költőnek nevezi Babitsot szemben Ady kinyilatkoztató költészetével => Babits kételkedik, kérdez, töpreng - filozofikus és nem prófétai alkat - versében a kérdés áll központi helyen és nem a lehetséges felelet => oka: - nincs rá válasz - a jól feltett kérdésben már benne van a válasz 3. Szerkezete: - a vers egyetlen nagy mondatszerkezet - egyetlen, 53 soros kérdés => Bergson hatása ismerhető fel ebben a versben, akiről tanulmányt is írt 1908-ban Bergson filozófiája címen => Bergson szubjektívidő-elmélete: az időt relatívnak tartja, így beszél objektív

(órával mérhető) és szubjektív (belső, megélt) időről. Ennek értelmében Babits egyetlen kérdés pillanatát tágítja ki, s mutatja be annak végtelenségében megélt voltát. A múltban látott és megélt események, képek törnek itt elő, s élnek együtt egyetlen pillanatban. - három részre tagolhatjuk a verset: =>1. rész: első 12 sor - a "midőn" régies időhatározó-szó patetikus felütést és nosztalgikus hangulatot kölcsönöz a versnek - a múltba, emlékek síkjára helyezi a később (második rész) felsorakoztatott képeket - egy feltehetően nyári alkony és est leszállását ecseteli a költő (=> Csokonai: Az estve) természetleírás - összetett, kibontott metafora => 2. rész: 13 sortól 34 sorig - az emlékek számbavétele - hangulatokat, életképeket ragad meg a költő - valós élményeken alapulnak ezek a képek - finom részletek (fogarasi, szegedi, és végül velencei élmények) - időben visszafelé halad a

gyermekkori emlékekig, majd egy váltással (amit azonban az emlékidézés átmosódó képi jellege miatt nem érzünk éles váltásnak) a legfrissebb élményekhez nyúl, s velencei utazásának villanásai, benyomásai lesznek a legkarakteresebben megrajzolva (=> mélységes tisztelet Itália iránt) - az emlékek (egyben a múlt) kétarcúságáról: mélyen szépséges és gyötrő voltáról elmélkedik => 3. rész: 35 sortól az 53 sorig - bár továbbviszi a velencei emlékeket, azonban a képi síkról egyre inkább áttevődik a hangsúly a filozofikus tengelyre - kezd minden eddigit megkérdőjelezni - 10 kérdést tesz ezután fel - a kérdéseket költői kérdéseknek érezzük, hiszen válasz nem érkezik rájuk - a gyakori "miért" kérdések mellett fontos szerep jut a "minek" kérdésnek is, ami mindent az alapjaiban kérdőjelez meg => a dolgok hiábavalóságát sugalmazó kérdések felidézhetik Kölcsey Vanitatum vanitas c.

versét, azonban szemben annak hideg sztoicizmusával, Babits meleg, személyes élményeinek boldog-szomorú felsorolásával már részben megadta a választ - végső válasza: a lét célja maga a lét ("miért nő a fű, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha újra nő?") - formája: => ötös és hatodfeles jambusi sorok