Zene | Zenetörténet » Kodály Zoltán

KODÁLY ZOLTÁN Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Tanulmányait Galántán, Nagyszombatiban és Budapesten végezte. Zeneszerző, zenetudós és zenepedagógusként tevékenykedett. Miután tanulmányozta a korábban megjelent népdalgyűjteményeket és Vikár Béla első fonográfos felvételeit, 1905 augusztusában útnak indult, hogy személyesen jegyezze le a paraszt-énekesek a „nótafák” ajkáról a hamisítatlan népdalokat. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjt ezen a KisDuna és Vág közti területen Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. Az első világháború kitörése nemcsak műveinek nyugateurópai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált.

Munkásságát 1930ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), és felvetette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián. A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé, sőt még képviselő is volt a parlamentben. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi

Tanácsa elnökévé választották. 1947-ben a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt. 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kétszer nősült és gyermekei nem voltak 1967. március 6-án, reggel ¾6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten. A SZÉKELYFONÓ A Székelyfonó Kodály Zoltán műve. 1932 április 24-én Budapesten, a Magyar Állami Operaházban bemutattak be, amely valójában egy népdalfüzér. A Székely fonó nem más, mint a Magyar népzene színpadi változata. A daljáték komponálásához tizenkilenc daltételt használt fel a szerző, ezek közül tizenhárom található meg kisebb-nagyobb eltéréssel a Magyar népzene ciklusban, így kezdett el gondolkozni egy színpadi változat megvalósításán, ahol az énekesek a jelmezek és a díszletek segítségével közelebb tudják hozni a népdalt a közönséghez. A darab másik fő

jellegzetessége, hogy az énekes számok egytől egyig népdalokból bontakoznak ki. A mű egy felvonásos daljáték, a története egy székelyföldi kisfalu fonójában játszódik. A daljáték cselekménye: A kérőt üldözik a csendőrök. A fonó közben szép lassan benépesül Mindenki tudja, mi történt. Igyekeznek hát felvidítani a szomorkodó mennyecskét: dallal, tánccal, tréfával, játékkal próbálják elűzni szomorúságát. A kérőt közben elfogták a csendőrök Láncra verve hozzák be a színpadra. A gazdag legény, amint meglátja a csendőröket, megijed és elrejtőzik. De az egyik öregasszony észreveszi és leleplezi: nem a kérő a bűnös, hanem ő! A csendőrök ezek után a kérőt és a gazdag legényt is magukkal viszik. A fonó kiürül, csak néhány öreg anyóka marad még a háziasszony mellett. Közben lassan virradni kezd A távolból egyszer csak hallani lehet a vidám legények és lányok nótáját. A fonó újra megtelik, majd

a szabadon bocsátott kérő is megjelenik és boldogan zárja karjaiba a szerelmét. Az ártatlan kiszabadulását és a bűnös megbüntetését egy emberként ünnepeli az egész falu. A DALJÁTÉK DALAI • Elmenyek, elmenyek • Egy nagy orrú bolha • A citrusfa levelestől • A csitári hegyek alatt – A leány és a legény kettőse • Nekem olyan emberecske kéne • El kéne indulni – A gazdag legény dala • Üres ládám az ajtóba' • Jaj! Jöjjön haza édesanyám! – A rossz feleség balladája • Szomorú fűzfának harminchárom ága – A háziasszony dala • Az hol én elmegyek, még az fák is sírnak – A kérő dala • Én elmentem a vásárra • (Pantomim) • Jók a leányok • Ah! • (Pantomim) • Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám (Görög • Tőlem a nap úgy telik el Ilona balladája), A malomnak nincsen köve • (Interlude) • Lányok ülnek a toronyban • Jaj, de szépen cseng • Hess, légy • Mondd meg, rózsám,

Cifra bunda szegre van akasztva, Én Istenem, add megérnem • Most jöttem Erdélyből LINKEK: Kodály A csitári hegyek: zenei ajánlás https://www.youtubecom/watch?v=nxcBEtJrbNU https://www.youtubecom/watch?v=eBbXrr1bTEs https://www.youtubecom/watch?v=nlnD6khM9hI https://www.youtubecom/watch?v=TQsX9 ua1jw