Földrajz | Térképek » Albertirsa térképe és rövid története

G fo gó 400 m 200 u. dape -v E60 Su gá u. Tuli pán U. U . Da ÚT ok u. u. F. kö z u. her Lut Mikes u. y u. Dobó köz án oh Sz er ce l– Ce glé d u. as rs u. Kö en u. thl Be NYI u. Be CHE T Ú db ág ÚT D ISTVÁN z ton SZÉ ÓF z õ aG yu la u. ejc s u. u. TV ÁN u. kö GR M u. átyá s u. a di kö la Ka fel l on Vi o Ne û ztá F. ra Mó Va d U. DAI ny d n ák eá D u. u. ny ás z KO u. A ra u. Bá - IRSA i u. g MIKEBU re i Im IS YI Im EN õ H F u. ÉC ez SZ AI D U M Ce Ó lla u. S zo Vi rá u. EB Sa i glé u. Köztár s as ág R nõ Je ler nd La r e d a Ce ila nd ei IK n F. u. M K u. E u. perjesi u. Zs igm on d di U. b lam Ga ra cs re u. oln ai glé G t á h ós ikl m nt Iri LOZS VÁR I d i c i u. ny Att ra l ny he u. Sz 40 yá u. en er j vá Pá ze Mó M ór icz u. ty ar sm ri e ny i

So m közogyi l û g e dr En lF gy ki or rö éc Sz vá s Va ns u. i Ár õ ri vá sé et öv y ke Er G Na Lõ Vö Dá De u. . i u iny jos La ut ss sz Zá u. ok u. NO DÁ es Sz Ad . u. u. y– Jók u. U. LA u. d rje BÉ yi ly ro Ká Irsay Ká lvi n Te me tõ U u. u. ef JJ. ny ózs tth yi a Ar YI ss m Te on r Ge G O ro rd u. Ba Ó k. Gá á ÚT on u. ló To ld u. Ko Fu tó u. u. u. zs i Ba SI h õz Gy T Ú VA S M u. U. SÁGVÁRIErzsébet tér LTP. Bo kö cska z SO Albertirsa vá. Zr z kö m ele u. d pá Ár i Tabá u. a nn iA ltó Ko ska SZ u. litz er Po U. SI NO DÁ Boc u. JA s ch u. ÚT T EN ni u. éd nv Po Ho ar gy . e u Ma u. Fe csk . u F ey s am lcs ros D Kö G yõ rt ze le Spo m ÁG Ba ZTÁRSAS KÖ U. N TO ÁR M u. u. HÕ SÖ K ch ja Vi nn Piac tér yic a Kossuth L. Ba u. T tér ba av as zu u. . C I i ja ad u. út ny i os án

D öz k Te Volt zsinagóga u. Hu e ss i k di sök Ke nd er u. Ny Hõ on u. u. ár eg yh áz i ik jan zi m T kö ess z ed óc kF . u u. Ab M .U . fa a zs ró d Va u. y án ko tm Al ác u. u. u. Ak ák u. s. nd ra St di y-Z ya Baj cs a la ko R cs Kastély j Ba u. y- y zk u. u. li i Zs fi Sz Nyírfa el lõ ina Dol Vá gó híd un ns y . Y u tõ PE u. STI Vé cse Pe H RG u. u. u. YÖ irt Is est G u. cs i el R lõ i ÚT dap ad E60 u. Pa gó u. A Sz u. u. ZS u. ny DÓ i m Be a Hu zs u. rc sé rsf u. Bu rfa Szabadság tér 4 ni u. Há ny i M Ki u. u. Volt sySzapáry-kastély . c á k Nuy romja un á cs ey u. nc u. re u. Th ö Fe ALBERTI ch ÖREGSZÕLÕ I CS zt dá u. TÁ NC SI Ma n u. ST Pe tõ fi kö ly u. Lis PE ÚT ch u. tvá r dá ÚT EI t Is ató zá en us Sz nK H u. rje BI CS K má án Ge Tulipán Há stv

I ló tI ST Tó u. PE Bé ke Marg u. ató en Ma u. Sa r Sz Vé 40 nK u. má u. Há aréta u. Bé ke gy r u. 4 öl st u. – Bu 10 560 Liliom Pilis 53/ ya 1:15 000 0 2370 ól Albertirsa db Homokrész erc el –C eg léd Mikebud a Albertirsa Albertirsa utcajegyzéke Ady Endre u. C1-D2 Akácfa u. C3 Alkotmány u. A3-B2 Arany János u. E4-F4 Arany köz F1 Árok u. D4, D1 Árpád u. 9 D4-D3 Baba u. 9 D4 Bajcsy-Zsilinszky u. B3-C2 Bánya köz E2 Baross u. B4-D4, C1-D1 Batthány u. F4-G4 Béke u. A2-B2 Bem u. F1 Bercsényi u. A3-B2 Bethlen u. 10 F1 Bicskei út C2 Bocskai köz D4 Bocskai u. D4-E4 Damjanich u. E3-E4 Dánosi köz C3 Dánosi u. B4-D3 Deák Ferenc u. E4-F4 Dobó köz F4 Dohány u. F4 Dolina u. E3-F2 Dózsa György u. C2-D3 Eperjesi u. F4 Erkel Ferenc u. C1-D2 Erzsébet (E.) tér E4 Fecske u. E4 Futó u. D4 Galamb u. C2-D2 Gárdonyi u. E4, E1 Gorkíj u. C1-D2 Gróf Széchenyi István u. E2-F1 Gyõzelem köz D4-E4 Gyõzelem u.

D4-E4 Hámán Kató u. A2-B3 Hársfa u. C2-C3 Honvéd u. F4 Hõsök útja B3-D4 Hunyadi u. C2-E4 Huszár u. C2-D2 Irinyi u. E4 Irsay Károly u. F4, E1 Iskola u. D3 Jókai u. F4 József Attila u. E4-G4, F1-G1 Kálvin u. E1 Katona Gyula u. F1-F2 Kender u. E3-F3 Nyírfa u. E3-F2 Kinizsi u. D2-E3 Ó köz F4 Kolozsvári u. E4, D1-E1 Pacsirta u. F2-F3 Koltói Anna u. C4-D3 Pesti út A2-F4 Kossuth Lajos tér E4 Petõfi u. D3 Kossuth Lajos u. D4-E4 Piac tér E3-E4 Kölcsey Ferenc u. E4 Politzer Ádám u. E3 Köztársaság u. E4-F4, F1-G1 Pozsonyi u. F4-G4 Landler Jenõ u. B1-C1 Rákóczi u. C3-D3 Liliom u. C1 Rigó u. F2 Liszt Ferenc u.B2 Ságvári lakótelep E4 Lõcsei u. D1-E2 Sallai Imre u. C2-D1 Luther u. E4-F4 Sarló u. C3 Madách u. A2-B3 Somogyi Béla u. D4, D1 Magyar u. E4-F4 Somogyi köz D1 Margaréta u. D2 Sport u. D4-E4 Mátyás u. E2-E1 Strand u. F3-F2 Mezõ Imre u. E2 Sugár u. C1-D1 Mikebudai u. D1-E2 Szabadság tér C2 Mikes u. F4 Móra Ferenc (M. F) u E4-F4, E1-F1 Széchenyi u

B1-C2 Szellõ u. F2-F3 Móricz Zsigmond u. E1-F1 Szondi u. F1-G1 Munkácsy u. B2 Szent István u. A2-B3 Nagyváradi u. D1-E2 Szentmártoni út G3-H3 Nefelejcs u. F1-F2 Szövetség u. C1-D2 Nyáregyházi u. B3-C2 Tabán köz E4-F4 Nyárfa u. C2-C3 Táncsics Mihály u. D3 Tavasz u. E4 Temesvári u. C1-D2 Temetõ u. E1 Tessedik köz C3 Tessedik u. C3 Thököly u. A2 Toldi u. E4 Tó u. C2 Tulipán u. D2-E1 Vadász u. E1 Vágóhíd u. E3-G3 Vadrózsa u. F3 Vasút u. D4-E3 Vasvári Pál u. B1-C2 Vécsey u. A2-B3 Vinnyicai u. D3-E4 Viola u. F1-G2 Virág u. E1-F1 Vörösmarty u. C1-C2 Zászló u. D4 Zrínyi u. E4 Már a bronzkorban lakott hely volt. A ma közel 11 ezer lakosú település Alberti és Irsa községek 1950ben történt egyesítésével jött létre. Az ismert források Albertit 1345-ben Irsát 1310-ben említik elõször, mint az Alberti ill. az Irsay család birtokát A török alatt a két falu elnéptelenedett a XVIII. században mindkettõ Újra benépesült. Az 1710-es

években Albertibe sok szlovák érkezett. Az evangélikus templomok 1778-ban, ill 1801ben épültek Irsát 1827-ben tûzvész pusztította Tessedik Sámuel Albertin született. Általános iskolája, zeneiskolája, könyvtára, mûvelõdési otthona, tájháza a közmûvelõdést szolgálja. Kitûnõ gyógyvize, gyógyfürdõje elsõsorban a mozgásszervi betegségben szenvedõk gyógyulását segíti. Albertirsa People lived in its territory in the bronze-age. The village with almost 11 thousand inhabitants was formed in 1950 with uniting Alberti and Irsa. Alberti was first mentioned in the register in 1323, Irsa in 1310 as domains of Alberti and Irsay families. The Turks destroyed both settlements, in the XVIIIth century were repopulated. During the 1710s a lot of Slovaks came to Alberti. The Lutheran churches were built in 1778 and 1801. Irsa was destroyed by fire in 1827 Thessedik Samuel was born in Alberti. Primary school, library, culture house, music school, local history

collection serve the public education. Its hot-water, spa help people suffering from locmotory diseases. Es war schon in der Bronsezeit bewohnt. Die 11000 Bewohner zählende Gemeinde entstand 1950/Vereinigung von Alberti und Irsa/. Alberti wird zuerst 1345, Irsa 1310 erwähnt, sie gehörten der gleichnamigen Familien. In der Türkenzeit war es ausgestorben, im 18 Jh. neubesiedelt Im 1710 kamen viele Slowaken nach Alberti. Die evangelischen Kirchen wurden 1778 und 1801 gebaut. Irsa brannte 1827 ab Samuel Tessedik ist in Alberti geboren. Es hat Grundschule, Musikschule, Bibliothek, Kulturhaus, Heimatmuseum, Heilwasserbad für Gliedmaßenbeschädigten