Arcok > Magyar uralkodók > Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437)

Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1]

Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. [1]

Reformpárti volt, ami egy újfajta gondolkodásmódból fakadt: azt vallotta, hogy az intézményekhez, a rendszer részeihez hozzá lehet nyúlni, azokat át lehet alakítani, amitől a berendezkedés jobbá is lehet. Ez a gondolat teljesen új volt a korában, mivel a vezérelv addig az volt, hogy ami régóta működik, ahhoz nem szabad változtatni. A praktikus újítások iránti vonzalma megmutatkozott a haditechnika, például az ágyúk használata terén is. [1]

Nagy Lajos halálával kihalt a magyar Anjou-ház férfiága. A bárók három pártba tömörültek, s mind a három pártnak megvolt a maga jelöltje. A Lackfiak Mária vőlegényét, Luxemburgi Zsigmondot jelölték. A bárók nagy része is Zsigmond mögé sorakozott fel, aki 1385-ben vette feleségül Máriát – végül Zsigmondot királlyá is koronázták 1387-ben. [1]

Zsigmond kénytelen volt egyezséget kötni bizonyos bárói csoportokkal, mivel a megcsappant királyi hatalom már nem tette lehetővé a mindenkitől független politika elveinek további követését. A nádor Lackfi István lett. Zsigmond ugyan elnyerte a koronát, de a ligával kénytelen volt együttműködni, a bárók területi igényeit pedig kielégíteni. [1]

Az uralkodó kísérletet tett hatalmának megszilárdítására, olyan új embereket emelve a bárók közé, akik hozzá hűek voltak. Mivel a bárók helyett inkább köznemeseket juttatott hatalomra, 1401-ben már az egész liga szembefordult Zsigmonddal. Elfogták a királyt, de Garai Miklós hősiesen átadta magát a királyért cserébe. Miután Zsigmond visszakapta trónját, létrejött a királyhű bárókat tömörítő Garai-Cillei liga. [1]

Zsigmond – helyzete megszilárdítása érdekében – a magyar egyházat elsősorban mint anyagi forrást igyekezett a királyi hatalom szolgálatába állítani. 1404-ben a pápai bullák kiadását királyi engedélyhez kötötte. [1]

1405-ben feleségül vette Cillei Borbálát (előző felesége 1395-ben halt meg). [1]

A XIV. század gazdasági fejlődése a városok, különösen a szabad királyi városok számának és lélekszámának növekedését eredményezte. Kevés szabad királyi város volt, mint pl. Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Kassa, a városfejlődés viszont önmagához képest jelentős volt Magyarországon. Mivel a városok lakossága elkötelezetten támogatta Zsigmondot, nagy szerepük volt a politikai stabilizációban, hiszen egyikük sem akart főúri függés alá kerülni. Az uralkodó növelte a fallal körülvett városok számát, amivel kedvezett a városok kereskedelmének, s elrendelte a súly- és mértékrendszer egységesítését. 1405-ben a király városi dekrétumokat bocsátott ki; ezek a törvények a városok és polgárságuk pozícióit erősítette. Egyebek közt szentesítette a városok jogát a lakosaik feletti önálló ítélkezésre, a bírákat pallosjoggal ruházva fel. Az 1435-ben tartott rendi gyűlésen már a negyedik rend, a polgárság is képviseltethette magát. [1]

Zsigmond 1408-ban Budára költöztette udvarát. Uralkodása alatt, 1395-ben új egyetem létesült Óbudán. [1]

1408-ban Zsigmond létrehozta – 24 bárói család részvételével – a Sárkányos Rend Társaságát, a királyhű liga megerősítésére. Tagjai báróként helyet kaptak a királyi tanácsban, és birtokokhoz is jutottak. [1]

A birtokszerkezetben végbement változások egészen 1848-ig éreztették hatásukat: ekkor kezdett ugyanis kialakulni az a nagybirtokos réteg, amely a későbbiekben az országot irányította. Addig a királyi udvar volt a kultúra központja, attől kezdve azonban a főúri udvarok hasonló mértékben alakították az ország kultúráját és politikáját. Zsigmond hatalma megszilárdult. [1]

Zsigmond a belső gondok ellenére hadjáratokat indított a Balkán irányába; vissza is foglalta a Havasalföldet és Kisnikápolyt. Sikerein felbuzdulva ki akarta űzni a törököt egész Európából, de sorra érték a kudarcok a törökökkel szemben, a telekkatonaság bevezetése ellenére. A támadó politika erőltetése helyett ezért a déli vidéken épített ki egy tagolt védelmi rendszert. [1]

Zsigmondot 1410-ben német királlyá választották. Ekkor hívta össze a konstanzi zsinatot, ahol egész Európát sikerült a tárgyalóasztalhoz ültetnie. A zsinat elsődleges feladata az 1378 óta tartó, egyházszakadással fenyegető helyzet felszámolása volt. Ekkor három pápa létezett egyidejűleg, s mindegyiküknek megvolt a saját országa is. [1]

1419-ben Zsigmond – bátyjának halála után – joggal formálhatott igényt a cseh trónra. Konstanzi lépéseivel azonban maga ellen hangolta a cseheket; elkezdődött a 17 évig tartó huszita háború, melynek leverésére Zsigmond keresztes hadjáratot hirdetett. 1431-ben sikerült megosztania a felkelőket; a kelyhesek átpártoltak hozzá, s az ő segítségükkel végül 1434-ben döntő csapást mértek a táboriták seregére. 1433-ban a pápa német-római császárrá koronázta Zsigmondot. [1]

Zsigmond fiúörökös hiányában leánya férjét, Habsburg Albertet jelölte utódjául. 1437. december 9-én halt meg Znaim-ban. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

• Luxemburgi Zsigmond politikája / 2000, 4 oldal
  
  
• Kis Anna - Luxemburgi Zsigmond uralkodása / 2008, 5 oldal
  
  
• Luxemburgi Zsigmond / 2009, 2 oldal
  
  
• Luxemburgi Zsigmond uralkodása, az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés / 2010, 1 oldal